Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nílus Nile

Magyar Magyar Német Német
Nílus Nil (r)

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Nilus

földünknek egyik leghosszabb s a régi Egyiptomnak szent folyója Afrika ÉK-i részében. A Viktoria-tóból folyik ki; forrásfolyójául most általában a Kagerát, vagyis Alexandra-Nilust tekintik. A Viktoriából Kivira v. Somerset-Nilus néven ömlik ki, a Ripon nevü vizesést alkotván, átfolyik a Gita Nzige és Kodsa nevü tavakon. Mrulinál, ahol átlagos mélysége 3-5 m., szélessége 900-1000 m., egyenesen É-nak fordul és ezen irányát megtartja 80 km.-nyi hosszuságban Fauveráig. Fauveránál Ny-nak fordul és 12 zuhatagban, amelyeknek elseje a Karina, utolsója (36 m. magas) pedig a Murshison nevet viseli, esik le azontarraszon, amely az Albert-Nyanzához vezet le; ezen tavat Magungónál éri el. Az Albert-Nyanzába a harmadik forrástónak, az Albert-Edward-tónak vizeit D-felől az Isszango, vagyis Szemliki vezeti le. Az Albert-tó É-i végéből, az É. sz. 2.5° alatt mint 1/2 km. széles folyó Bahrel-Dsebel néven lép ki. Ezen útjában Dufiléig hajósható. Dufilén alul egy második terrasz-szegélyhegységen tör át, 9 sellőt alkot, amelyek a hajózást teljesen lehetetlenné teszik. Dufilétől Ladóig medrének esése 200 m. Ladónál kilép a K.-szudáni síkra és hegyi folyó karakterét elveszti. Mint hegyi folyó az Asszuát és más kisebb patakokat vesz föl. A K.-szudáni síkon ágakra oszlik és szigeteket fog körül; lapos partok közt, számtalanszor kanyarogván, lassan halad É-felé, az É. sz. 9° 29"-ig, ahol a Bahr - el - Gazallal egyesül és K-nek fordul. Az esős évszakban a hatalmasan megáradt folyó a Ghaba-Sombehtól É-ra fekvő síkságot egészen elönti és néha 100 km. széles mocsárrá alkotja, amelynek vize lefolyván, a fűgázak (setts) a Nilust gyakran medrének megváltoztatására kényszerítik. K-i folyásának hossza 150 km., e közben egyesül a Szereffal és azután fölveszi a Szobatot, amely ÉK-felé szorítja. A Szobat felvétele után neve Bahr-el-Abiad (Fehér, vagyis tiszta folyó), ellentétben a zavaros Bahr-el-Azrakkal (Kék folyóval), amellyel az É. sz. 15° 36 " alatt Khartumnál egyesül. A Kék-Nilus Abai néven Abissziniában az É. sz. 10° 55" alatt, 2800 m. magasban ered, befolyik a Tana-tóba, amelyet a D-i végében mint 200 m. széles és 3 m. mély folyó hagy el, hogy Godsam körül egy nagy körívet irván le, lejusson a hegyes vidékről, ahol a Dsemmát és Didesszát, a Dindert és Rahatot veszi föl. A Fehér- és Kék-Nilus egyesülése után az átlag 330 m. magas homokkőfensíkra, a Libiai-sivatagba jut és ennek áttörése közben újabb, már régen ismeretes sellőket alkot. Az u. n. 6-ik katarakta Sendi fölött a hajózásnak nem vet útjába gátakat; csakis Ed-Dameren (É. sz. 17° 40") tul, ahol utolsó mellékfolyóját, az 1230 km. hosszu Atbarát veszi föl, kezdődnek ama sellők, amelyek Asszuanig húzódnak és a hajózást 1800 km.-nyi távolságra csaknem lehetetlenné teszik. Sendi és El-Kab között 3 sellő van, amelyeket 5-ik kataraktának hivnak; Mograt- és Barkal-hegy közt van 4-ik katarakta, amely 75 km. hosszu és 7 sellőből áll; Argo sziget és Gerindid közt van a 3-ik katarakta, Dal sziget és Vadi Halfa közt a 2-ik, vagyis nagy Katarakta, amely 9 sellőből áll és végre File (Philae) sziget és Asszuán közt az első. Ezen kataraktás mederben a folyó összesen 250 m.-nyit esik, mig Asszuántól a torkolatáig 1125 km.-nyi hosszu úton csak 101 m.-t. A folyó mederszélessége amaz útjában igen különböző; Sendinél 165, az Atbara-torkolat fölött 320 és az 5-ik katarakta alatt 460 m. Vadi Halfa alatt a szélessége növekszik és Eszne meg Kairo közt 500-2200 m. széles. Abu-Hammed és Edfu közt a folyóvölgy 500 és 1000 m. közt változik; Edfutól É-ra kiszélesedik 3 km.-re és Kairóig néhol 28 km. széles lesz. Azon S-alaku görbületben, amelyet a Nilus Damernél kezd meg, Ambukolig három oldalról fogja körül a Bajuda-steppét. Az É. sz. 27.5°-tól kezdve a Nilust balról kiséri a Jusszuf-csatorna, régi egyiptomi épületmaradvány és számos összekötő ágával öntözi a kettejök közt fekvő területet; É-on e csatorna Fajumban ér véget, amelynek vizfölöslegét a tenger felszinénél 40 m.-rel mélyebben fekvő Birket-el-Kerun veszi föl. Kairótól ÉNy-ra 19.7 km.-nyi távolságra kezdődik a Nilus deltája, amely a tengernél 270 km. széles. Az 1000 m. széles folyó Subránál kezdi meg az elágazását. A régiek 7 deltaágat ismertek, amelyek közül a kanopei és pelusiumi a K-i és Ny-i szélén voltak a fő ágak. Jelenleg csak két folyamszerü deltaág van és pedig a rosettai vagyis rasidi meg a damiettai vagyis damiati, ezek azonban nem ugyanazok, mint a régi pelusiumi és damiettai ágak, amelyek új medreket kerestek maguknak és most már csak kis vizerek. A legfontosabb csatora a régi ág irányát követő Mahmudije-csatorna a régi kanopei ág irányát követő Mahmudije-csatorna, amely 77.7 km. hosszu és 30 m. széles; a rosettai ágat köti össze Alexandriával; 1819-20. Mehemed Ali építtette. Egyéb csatornák: a Menuf (Bahr-el-Farunije), amely D-en a rosettai és damiettai ágakat köti össze, a Muisz és az Abu-el-Menegge. A 22,194 km2 -nyi deltában összesen 13,440 km. hosszuak a csatornák, amelyek a folyó fölös vizét magukba fölvehetik. Az egész Nilus az Alexandra-Nilus forrásától számítva 5940 km. hosszu; vizkörnyéke 2.810,300 km2.

[ÁBRA] A NILUS ALLEGORIKUS SZOBRA.

A nilusi száraz iszap (gef), amely Egyiptomban mindenütt tengerhomokon, tehát egy régi öböl fenekén nyugszik, a legkisebb vizállás mellett Felső-Egyiptomban 8. Kairónál 4.5 m. magasra emelkedik a viz szine fölé. A megmívelhető alluminiumos terület a tuljadonképeni Nilus völgyében 15 km.-nél sehol sem szélesebb. E völgy egy régebbi geológiai korszakban keskeny, de a száraz-földbe mélyen benyuló öböl volt. Jelenleg a Nilus a völgyét direkte nem önti el, hanem a megművelhető föld medencékre van beosztva, amelyekbe a vizet csatornák vezetik be; ha e medencék megteltek, vizöket v. az időközben leapadt folyókba v. a mélyebben fekvő részekre eresztik le. Az Egyiptom földjének megtermékenyítésére legalkalmasabb vizállás az, ha a Roda melletti vizmérő (l. Nilométer) 71/2-8 m.-t mutat; ez rendesen akkor következik be, ha a Fehér- és Kék-Nilus egy és ugyanazon időben érik el a legnagyobb vizállást. A délta legdélibb végében Mougel, Mehemmed Ali francia mérnöke mindkét deltaágban a viz feltartására és megduzzasztására hídszerü gátakat készített, amelyeknek célja, hogy a Nilus vize minden évszakban egyforma magas maradjon és a nagy összegeket fordítottak e nagyszerü építmény kiegészítésére és tökéletesítésére, amelytől Alsó Egyiptom egy nagy részének és főképen a K-i tartományoknak jóléte függ.

A Nilus a régi egyiptomiak szent nyelvén Jeter-"o (a. m. nagy folyó), névtől származik. A mai arabok a folyót, mint minden nagyobb mozgó vizet Bahrnak vagy el-Nilnek, a mellette lakó nubiaiak vagy el-Nilnek, a mellette lakó nubiaiak Tosszi vagy Nil-Tosszinak hivják. Az egyiptomiak, később a görögök is istenként tisztelték; az előbbiek ugy ábrázolták mint szakállas, de női mellekkel ellátott kék börü emberi lényt. Külön temploma volt Nilopoliszban és főünnepét Niloának hivták. A legújabb időkig megfejtésre váró rejtély volt a Nilus eredete. Eratosthenes szerint a Nilus tavakból folyik ki Aszta-Pusz (Fehér-Nilus) néven; az Aszta-Pusz egyesül az Aszta-Szobasszal (Kék-Nilussal) és később belefolyik az Aszta-Borasz (Atbara). Ptolemaios, kétségkivül arab forrásokra támaszkodva, azt mondja, hogy a Nilus vize két tóból jő, amelyek az egyenlítőtől D-re néhány foknyira vannak; mindkét tó lefolyása az É. sz. 2°-a alatt egy tóban egyesül; ebből folyik ki az Aszta-Pusz É-felé és az É. sz. 12° alatt a Nilussal (nyilván az Abissziniából jövő folyóval) egyesül. A középkor arab beografusai a Nilus forrásvidékéül a Komr-hegyeket nevezik meg, amelyek a D. sz. 2.5° alatt vannak. E hegyek vizei az egyenlítőtől D-re fekvő két tóba gyülnek; e két tó lefolyása az egyenlítőtől É-ra fekvő tóban egyesül és innen folyik ki a Nilus. (L. erre vonatkozólag Stanley, Legsötétebb Afrikában.) Az újabb felfedező utazásokat l. Afrika alatt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Bence (2012/12/11):

A Nílus délről északra folyik, de ha nem tudod egy folyónál megállapítani nézd meg a torkolatát és az eredését! ;)


Réka (2012/12/10):

nincs is benn h merre folyik a Nílus..!!!



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is