Niort
(ejtsd: nior), Deux-Sevres francia dépertementnak fővárosa,
a Sevre Niortaise és Lambon összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 23,225 lak.,
virágzó bőriparral, különösen kesztyükészítéssel, amely több mint 1000 munkás
foglalkoztat, továbbá ruházati iparral és nagy pamutfonókkal; hiresek még a
N.-i zöldségtermelők és kereskedelmi kertészek. Különböző közép- és
népiskolákon kivül van statisztikai és természettudományi társulata 1836 óta,
régiség- és képtára 1836 óta; 30,000 kötetből álló könyvtára. Kiválóbb
épületei: a gót ízlésü (1491-1534. épített) Notre-Dame 75 m. magas toronnyal; a
két régi torony, amelyeket egykoron lakóépületek kötöttek össze s amelyeknek
építését Oroszlánszívü Rikárdnak vagy II. Hengriknek tulajdonítják. A
közékor-ban angolok és franciák, az újkor elején protestánsok és katolikusok
küzdöttek érte. Ricard miniszter mellszobra ékesíti a várost. V. ö. N., ses
rues, ses places, ses monuments (1869); Favre, Hist. de la ville de N. (1880.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|