Nis

(Nissza), Szerbia második legnagyobb városa, Toplica kerület székhelye és püspöki székhely, a Nisava folyó és vasút mellett, (1890) 19,877 lak., akik közt 2000 a mohammedánus, számos a zsidó és a cigány; a török városrészben több mecsettel, a szerb városrészben igen élénk bazárral, a Nisava jobbpartján egy erősséggel; gimnáziummal, tanítóképzővel. Mivel a Belgrádból Bolgárországba és Ruméliába vezető úton fekszik, mindig nagy volt a sztratégiai fontossága. Már az ókorban Naissus néven fontos városa volt Felső-Moesiának (a későbbi Dacia meditteraniának), amelyet kiváltképen Nagy Konstantin, aki benne született, sok épülettel diszitett. Attila feldúlta. A XII. sz.-tól kezdve a szerbek birtoka. Nagy Lajos a bolgár bánsághoz csatolta, 1386. elfoglalták a törökök, de Hunyady János a hosszu hadjáratban visszaszerezte. A várnai vereség azonban újra a törökök kezére juttatta. Közelében (1.8 km.-nyire) a 60 m. magas Viniken 1689 szept. 23. Badeni Lajos 17,000 embere 40,000 főből álló török sereget semmisített meg. 1809 máj. 19-én 5 km.-nyire N.-től Szindjelics szerb vezér az erősséget, amelyet a törökök ostromoltak, az ostromlókkal együtt légbe röpítette. A második török-szerb háboruban 1877 dec. 28. a szerbek a várost megszállották, de a törökök visszafoglalták és csak a berlini kongresszus adta vissza a szerbeknek.

Forrás: Pallas Nagylexikon