Nitrogénforgalom

a nitrogénnek felvétele a növény testébe és kijutása, különösen pedig a nitrogénnek a fehérjés (protein) vegyületekbe való lépése. A zsenge szövet, p. a. kambium, a rügybelseje, a levél, a gyökérhajazat és az érett mag szárazan majdnem 3 % nitrogént foglal magában, holott a kéregé még fiatalabb korában is legföljebb 0,5, a fa fehérjeé meg a fa keményeé alig 0,17 %. A hüvelyes vetemények érett magvában sok, p. a farkasbabéban 5, a borsóéban 3,5, a lóhere száraz takarmányában 4% is van. Hogy a nitrogént a növény a levegőből is kaphatja, azt a gombákon, egyes moszatin, sőt virágos növényen is bebizonyították. De sokkal több jut a salétromsavas sókból meg az ammoniak-vegyületekből. A fölvétel módja azonban ismeretlen. Frank német botanikus abbeli nézete, hogy a N. a fák és hüvelyesek gyökérhajtanának végein élő gyökérmoholy (mycorrhiza) működésének eredménye (l. Életközösség), még kérdéses.

Forrás: Pallas Nagylexikon