Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nitzsch... ----

Magyar Magyar Német Német
Nitzsch... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nitzsch

1. Frigyes Ágost Berthold, német protestáns teologus, N. Károly Immánuel fia, szül. Bonnban 1832 febr. 19. Teologiai tanulmányai végeztével 1857-58. Berlin egyik gimnáziumában kollaborator, 1859. ugyancsak Berlinben magántanár, 1868. giesseni, 1872. kieli teologiai rendes tanár lett. Művei: Das System des Boethius und die ihm zugeschriebenen theologischen Schriften (Berlin 1860); Augustinus Lehre vom Wunder (1865); Grundriss der christlischen Dogmengesch. (1870); Luther u. Aristoteles (Kiel 1883.).

2. N. Gergely Vilmos, német filologus, szül. Vittenbergában 1790 nov. 22., megh. Lipcsében 1861 jul. 22. Mint önkéntes részt vett a német szabadságharcban, azután gimnáziumi tanár volt Vittenbergában és Zerbstben; 1827. let kieli, 1852. lipcsei egyetemi tanár. Kutatásai főképen Homerosszal foglalkoznak és a dalteoriával szemben a homeroszi költemények egységét vitatják. Fő művei: Erklärende Anmerkungen Zu Homers Odysee (1826-40); Praeparatio indagandae per Hom. Odysseam interpolationis (1828); Meletemata de historia Hom. maximeque de scriptorum carminum aetate (1830-37); Die Sagenpoesie der Griechen (1852); Beiträge zur Gschichte der epischen Poesie der Griechen (1862). Életét megirta Lübker (1864); V. ö. Rieck, Pädagogische Briefe (1867).

3. N. Károly Immánuel, német protestáns teologus, szül. Bornában 1787 szept. 21. Több helyen lelkészkedvén és tanárkodván, meghalt mint berlini egyetemi tanár és hitszónok s mint a berlini Miklós-templom prépostja 1868 aug. 21. Volt konzisztoriumi főtanácsos s politikai szerepléséért az első kamara tagjául is beválasztott. A közvetítő teologiának volt hive. Főbb művei a következők: System d. christlichen Lehre (Bonn 1829, 6. kiad. 1851); Praktische Theologie (I. köt. 1847, 2. kiad. 1859; II. köt. 1848, 2. kiad. 1863) Urkundenbuch d. Uniuon (Bonn 1858); Academische Vorträge über christliche Glaubenslehren (Berlin 1852); Predigten (hat gyüjteményben). Alapított két egyházi folyóiratot s értékes cikkeket irt az 1828. ugyancsak az ő általa alapított Studien und Kritiken folyóiratba. V. ö. Hoffmann Erinnenrung an K.I. Nitzsch (Berlin 1868); Theologische Studien und Kritiken (1869-iki évf.); Protestantische Monats-blätter (1860-iki évf.).

4. N. Károly Vilmos, német történetiró, szül. Zerbstben 1818 dec. 22., megh. Berlinben 1880 jun. 20. Tanulmányait Kiel- s Berlinben végezte és u. o. működött mint a történet tanára. Munkái közül említendők: Polybius, zur Geschichte antiker Politik und Historiographie (Kiel 1842); Die Gracchen und ihre nächsten Vorgänger (Berlin 1847); Ministerialität und Burgerthum; Die römische Annalistik (u. o. 1873); Deutsche Studien. (u. o. 1879). Halála után jelentek meg: Gesch. des deutschen Volkes bis zum Augsburger Religionsfrieden (kiadta Matthäi, Lipcse 1883-85, 3. köt.) és a Geschichte der römischen Republik (kiadta Thouret, Berlin 1884-85, 2 köt.). N. munkáit beható kútfőkritika és igazán eredeti felfogás jellemzi. Kiemelte nevezetesen a nemzetgazdasági és társadalmi szempontot.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is