Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nizam orszá... ----

Magyar Magyar Német Német
Nizam orszá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nizam országa

v fővárosa után Haiderabad, a legnagyobb brit hűbérállam a Dekan fensíkon, Bombay presidency, a közép-tartományok és Madras közt, 214,183, Barart is beleszámítva, ami azonban 1853 óta áll angol közigazgatás alatt, 260,071 km2 területtel. A N. átlag 380 m. magas, részint hegyes-erdős, részint halmos, részint sík föld. A hegyek nagyobbára a Godavaritól É-ra vannak és a Nizami Ghat Gavalghar nevü láncából ágaznak ki: Khandes disztriktusból Berar DNy-i részéig elnyúlik a Szahdsadri- vagy Adsanta-lánc; Dsalnánál az ÉNy-nak húzódó Dsalna-lánc és ennek ÉK-i folytatása a Nirmal-lánc; az ország közepén van a Balaghat-lánc, Haiderabadtól DNy-nak és K-nek húzódó ágakkal. Folyói a Godavari (l. o.) É-on és K-en, a Kisztna D-en; csakis ÉNy-on van néhány kisebb folyó, amelyek a Taptiba szakadnak. A kisebb folyókat zsilipekkel elzárják, hogy öntözésre alkalmasakká tegyék; a zsilipekkel alkotott tavak közül a legnagyobb a pakhal (50 km. kerület és 11 m. mélység). Ércekben szegény; ellenben a PenGanga és Uardha összefolyásánál, valamint az utóbbinak völgyében 12 m.-nyi vastag, de mindeddig nem bányászott széntelepek találhatók. Kitünő mészkövet törnek Sahabad környékén. Az éghajlat a nagy forróság dacára egészséges. A fő termékek: kitünő pamut, különösen Idlabad környékén, indigó, cukornád, rizs (8-féle), búza, kukorica, köles, szezám, ricinusz, mungóbab, dinnyék, ugorka, batáta, koriander, gyömbér stb. Mango- és tamariszkus-fákat csaknem minden falunál találni; azonkivül növelnek nagyobb számmal datolya-, palmira- és legyező-pálmákat, amelyekből a pálmabort, tarit, vagy mint az angolok korrumpálták, toddyt készítenek. - A lakosok száma 11.537.040 (Berart is beleszámítva 14.434.531), akik közt 10.315.249 hindu, 1.138.666 mohammedánus (az uralkodó néposztály, mivel az uralkodó, a nizam, mohammedánus), 27,845 dsain, 20,429 keresztény és mintegy 35,000 egyéb népfaj. A hinduk nagyobbára földmivelők, a mohammedánusok pedig tisztviselők és katonák. A székes főváros Haiderabad, nagyobb városok még Szikandarabad, az angol segélycsapatok állomása, a közelében fekvő sziklatemplomokról hires Adsanta, az egykori országok fővárosai: Varangal K-en, Bidar és Gubbarga Ny-on stb. Az ipar majdnem kizárólag kézi ipar, sok helyen jelentékeny. Bidar arany- és ezüstbetétes luxus-fémárukat, Aurangabad, Gulbarga stb. finom aranybrokátot, Daulatabad mellett Kagaszpur kitünő papirost készítenek. A kiválóbb export-cikkek: pamut, olajos magvak, aranyhimzések, bőrök és fémáruk, azonkivül gummi, katechu, festékanyagok és teakfa. Az egész ország 5 divizióra oszlik. Az angol befolyás következtében 1867. a közigazgatást, főképen adóügyekben, egészen átalakitották.

Történelem: Aurangzeb nagymogul birodalmában belső viszálykodásai közben Dekan helytartója Csin Khilics khán 1717-24. magát függetlenítette és mint önálló uralkodó halt meg 1748. A halálát követő trónvillongásokat az angolok arra használták föl, hogy a segélyükkel, trónra emelt Alitól megkapják az ugynevezett É-i szakarokat (uradalmakat); azonban az igényelt birtokokat véglegesen csakis 1788. szerezhették meg; a többi megmaradt Ali utódainak, akiket nizam néven neveztek. Mivel a nizam a Tippu Szahib elleni háboruban az angolokat segítette, 1792. Tippu birtokainak egy jelentékeny részét megkapta, ezt azonban már 1800. kényszerült az angoloknak visszaadni; ezt hivják ceded districtnek. 1857. a nizam ismét hű maradt az angolokhoz. Az utolsó szerződés, amit a nizam az angolokkal kötött, 1860-ból való; e szerint megkapta Solapurt, Dharasszeo és Raicsur-doab disztriktust, ellenben a Godavari balpartján fekvő birtokainak egy részéről lemondott. V. ö. Elphinstone, Hist. of India (1866); Elliot, Hist. of India, as told by its own historians (1867-77).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is