v fővárosa után Haiderabad, a legnagyobb brit hűbérállam a
Dekan fensíkon, Bombay presidency, a közép-tartományok és Madras közt, 214,183,
Barart is beleszámítva, ami azonban 1853 óta áll angol közigazgatás alatt,
260,071 km2 területtel. A N. átlag 380 m. magas, részint
hegyes-erdős, részint halmos, részint sík föld. A hegyek nagyobbára a
Godavaritól É-ra vannak és a Nizami Ghat Gavalghar nevü láncából ágaznak ki:
Khandes disztriktusból Berar DNy-i részéig elnyúlik a Szahdsadri- vagy
Adsanta-lánc; Dsalnánál az ÉNy-nak húzódó Dsalna-lánc és ennek ÉK-i folytatása
a Nirmal-lánc; az ország közepén van a Balaghat-lánc, Haiderabadtól DNy-nak és
K-nek húzódó ágakkal. Folyói a Godavari (l. o.) É-on és K-en, a Kisztna D-en;
csakis ÉNy-on van néhány kisebb folyó, amelyek a Taptiba szakadnak. A kisebb
folyókat zsilipekkel elzárják, hogy öntözésre alkalmasakká tegyék; a
zsilipekkel alkotott tavak közül a legnagyobb a pakhal (50 km. kerület és 11 m.
mélység). Ércekben szegény; ellenben a PenGanga és Uardha összefolyásánál,
valamint az utóbbinak völgyében 12 m.-nyi vastag, de mindeddig nem bányászott
széntelepek találhatók. Kitünő mészkövet törnek Sahabad környékén. Az éghajlat
a nagy forróság dacára egészséges. A fő termékek: kitünő pamut, különösen
Idlabad környékén, indigó, cukornád, rizs (8-féle), búza, kukorica, köles,
szezám, ricinusz, mungóbab, dinnyék, ugorka, batáta, koriander, gyömbér stb.
Mango- és tamariszkus-fákat csaknem minden falunál találni; azonkivül növelnek
nagyobb számmal datolya-, palmira- és legyező-pálmákat, amelyekből a pálmabort,
tarit, vagy mint az angolok korrumpálták, toddyt készítenek. - A lakosok száma
11.537.040 (Berart is beleszámítva 14.434.531), akik közt 10.315.249 hindu,
1.138.666 mohammedánus (az uralkodó néposztály, mivel az uralkodó, a nizam,
mohammedánus), 27,845 dsain, 20,429 keresztény és mintegy 35,000 egyéb népfaj.
A hinduk nagyobbára földmivelők, a mohammedánusok pedig tisztviselők és
katonák. A székes főváros Haiderabad, nagyobb városok még Szikandarabad, az
angol segélycsapatok állomása, a közelében fekvő sziklatemplomokról hires
Adsanta, az egykori országok fővárosai: Varangal K-en, Bidar és Gubbarga Ny-on
stb. Az ipar majdnem kizárólag kézi ipar, sok helyen jelentékeny. Bidar arany-
és ezüstbetétes luxus-fémárukat, Aurangabad, Gulbarga stb. finom aranybrokátot,
Daulatabad mellett Kagaszpur kitünő papirost készítenek. A kiválóbb
export-cikkek: pamut, olajos magvak, aranyhimzések, bőrök és fémáruk, azonkivül
gummi, katechu, festékanyagok és teakfa. Az egész ország 5 divizióra oszlik. Az
angol befolyás következtében 1867. a közigazgatást, főképen adóügyekben,
egészen átalakitották.
Történelem: Aurangzeb nagymogul birodalmában belső
viszálykodásai közben Dekan helytartója Csin Khilics khán 1717-24. magát
függetlenítette és mint önálló uralkodó halt meg 1748. A halálát követő
trónvillongásokat az angolok arra használták föl, hogy a segélyükkel, trónra
emelt Alitól megkapják az ugynevezett É-i szakarokat (uradalmakat); azonban az
igényelt birtokokat véglegesen csakis 1788. szerezhették meg; a többi megmaradt
Ali utódainak, akiket nizam néven neveztek. Mivel a nizam a Tippu Szahib elleni
háboruban az angolokat segítette, 1792. Tippu birtokainak egy jelentékeny
részét megkapta, ezt azonban már 1800. kényszerült az angoloknak visszaadni;
ezt hivják ceded districtnek. 1857. a nizam ismét hű maradt az angolokhoz. Az
utolsó szerződés, amit a nizam az angolokkal kötött, 1860-ból való; e szerint
megkapta Solapurt, Dharasszeo és Raicsur-doab disztriktust, ellenben a Godavari
balpartján fekvő birtokainak egy részéről lemondott. V. ö. Elphinstone, Hist.
of India (1866); Elliot, Hist. of India, as told by its own historians
(1867-77).
Forrás: Pallas Nagylexikon