Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nizsnij-Nov... ----

Magyar Magyar Német Német
Nizsnij-Nov... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nizsnij-Novgorod

(Nizsnegorod), 1. kormányzóság európai Oroszországban, Tambov, Pensza, Szimbirszk, Kazán, Vjatka, Kosztroma és Vladimir közt, 51,274 km2 területtel, 1.438,605,1 km2-re 28 lak. A Volga balpartján fekvő kisebb rész alacsony, kevéssé termékeny, mocsarakban és erdőkben gazdag; a nagyobb, a Volga és Oka jobbpartján fekvő rész dombos és lassankint steppés vidékké válik. Tavai számosak, de nem nagyok. Az éghajlat mérsékelt, de nedves és vátlozó. A fő foglalkozás a földmívelés, állattenyésztés, sok helyen a halászat, némely helyen a gyümölcstermesztés és kertészet. A lakosok nagyoroszokon kivül cseremiszek (mintegy 2000), mordvinok (110,000) és tatárok (34,000). A gyáripar szintén fejlődésnek indult. Van összesen 338 gyár 16,2 millió rubel értékü árutermeléssel; a legkiválóbb iparágak: a malom-, szeszipar, gép-, bőr- és sörgyártás; továbbá mint házi ipar jelentékeny a fa-, vas-ipar és gyapjuszövés. A forgalmat a hajózható Volga és Oka, továbbá 63 km. hosszu vasúti hálózat mozdítja elő. A kormányzóság 11 járásra oszlik; ezek: N., Ardatov, Arzamasz, Balahna, Gorbatov, Knyaginin, Lukojanov, Makarjev, Szemenov, Szergacs és Vasszilzurszk.

2. N., az ugyanily nevü kormányzóság és járás meg püspökség székhelye, a Volga és Oka összefolyásánál, vasút mellett, 70,412 lak., 40 gyárral, a tobbi közt 2 gép-, 2 vasúti sín-, 2 öntöttacél-, 5 sörgyárral, hajóépítéssel, szeszgyárakkal; kikötővel a Volgán és Okán; jelentékeny só- (évi 5 millió rubel értékü forgalom), gabona-, középázsiai pamut-, tea- és halkereskedéssel; nagy sóraktárakkal; iparmuzeummal; iskolái közül a legkiválóbb a II. Sándor cárról elnevezett nemesi intézet (gimnázium). N. 3 részból áll; ezek: 1. A felső város 90-120 m. magas 3 dombon, amelyek egyikén, a Csasszovojon a Kreml áll; ebben van a kormányzói palota, az arzenál és a Minin-emlék (egy oszlop). A kremlt 4-20 m. magas falak (11 toronnyal) fogják körül; ezek mellett vannak az egykori árkok helyén a boulevardok. 2. Az alsó város e dombok alján és a Volga és Oka partján; ebben a Rozsdesztvenszkaja a fő utca. 3. A vásártér és tőle D-re a Makarjev-rész, a Volga jobb és Oka balpartján fekvő alacsony földnyelven (Sztrjelka); e városrészt a többiekkel egy hajóhíd, a Pjeszki-szigettel pedig, ahol a vas és halak számára való kikötő van, több állandó híd köti össze. A 40 ortodox templom közt kiválnak a Preobrazsenszkij (Minin síremlékével), az Archangelszkij és a Blagovjescsenszkij értékes régi képekkel és egyéb régiségekkel.

N. világhirre tett szert az országos vásárjával (jarmarka), az u. n. Makarjev-vásárral, amely hivatalosan jul. 27-én (15.) kezdődik és szeptember közepe előtt nem ér véget. A vásártéren 60 kőből épített háznégyszög áll 3000 bolthelyiséggel, amelyeket 1 1/2 km. hosszu boulevard két csoportra oszt és csatorna fog körül. E boulevard és az Oka közt van a nagyszerü vásári palota (1890. orosz stilusban). Ezen belső vásártéren kivül van az u. n. külső vásártér, amelyen 4000 kőből épített bolthelyiségen kivül két fából álló utcasor van a kiskereskedők részére. Mindezen helyiségek villamos lámpákkal vannak ellátva. A forgalomba hozott áruk közt mennyiségre és árra nézve is első helyen állanak a moszkvai szövetek, azután a fémek és fémáruk, szőrme-, bőr- és műiparáruk. A forgalom 1854-84-ig jelentékenyen emelkedett (1854-ben 581/2, 1884-ben 205 millió rubel); azóta az emelkedés alig észrevehető. 1891. a behozott áruk értéke 168.2 millió, a kivitt áruké 156.9 millió rubel volt; ebből esett 1000 rubelekben pamutiparcikkekre 21,634, gyapju és gyapjuszövetekre 14,814, vas és vasárukra 21,563; orosz árukra összesen 137,025, más európai árukra (főképen festékekre és gyógyszerészárukra) 6928, teára 14,672, bokharai, taskendi és khivai árukra 6656, persákra 2424 és kaukázusiakra 429. A vásár látogatóinak száma 2-300,000. 1896. országos (panorosz) kiállítást rendeztek N.-ban. V. ö. Buck, Der deutsche Handel in N. (Berlin 1895). A középkorban a Hanzának itt nagy raktárai voltak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is