Nîmes
(ejtsd: ním), az ugyanily nevü járásnak, Gard francia
départmentnak és püspökségnek székhelye, sziklás domboktól körülfogott nagy
síkon, a Vistre la Fontaine jobb partján, vasút mellett, (1891) 71,623
lakossal, jelentékeny sál és különösen szőnyeg-, továbbá fular-, butor-
kelmeszövéssel, kesztyü- és selyemkalapkészítéssel, vasolvasztókkal és
kohókkal; élénk bor-, szesz- és gyarmatárukereskedéssel; református
konzisztoriummal, régiségtárral, 55,000 kötetből álló könyvtárral, 1686. alapított
akadémiával. N. Európa azon városa, amelyben az olaszországiaktól eltekintve, a
legtöbb római régiséget találni; e régiségek nem annyira nagyságuk, mint
stilusukkal tünnek ki. A legkiválóbb római maradványok: az amfiteatru, 133 m.
hosszu nagy és 102 m. husszu kis tengellyel, amelyet a II. sz.-ban Crispius
Reburrus épített; 24 kétsorban egymás fölé helyezett arkádból áll és benne
24,000 néző számára volt hely; főképen bika viadaloknak lehetett szánva.
Kevésbbé impozáns az u. n. Maison-Carrée, 25 m. hosszu és 12 m. széles templom,
korintusi oszlopokkal (képét l. az Építészet VIII. mellékletén); egy
Diana-templomnak, a vizvezetéknek romjai; a Mont Cavalicón (114 m.) a Tour
Magne (turris Magna), egy poligonalis, 40-45 m. magas torony; azonkivül számos
kisebb-nagyobb töredék, amelyek a muzeumában vannak fölhalmozva. A közép- és
újabb korból való épületei közül a kiválóbbak: az 1848. az Esplanadeon
felállított kút, amelyet Pradier öt szobra ékesít; a Szt. Pál temploma Flandrin
Pál és Hippolit festményeivel (1840-50); a Saint-Baudile -templom (1870-75)
XIII. sz.-beli ízlésben; a muzeum nehány érdekes festménnyel; az igazságügyi
palota, a szinház stb. N., az ókorban Nemausus, egykoron Nemausus istennőnek
szentelt hely és a volci arecomici fővárosa volt. A romaiak idejében mint Gama
Narbonnensishez tartozó város csakhamar jelentékeny hellyé lett; már Augustus a
latin jogokkal ruházta föl. Antoninus Pius császár itt született. A VIII.
sz.-ig Septimania sorsában osztozkodott. A kereszténységet a III. sz. végén szt.
Baudile prédikációi folytán vette föl. A középkorban egy ideig Aragonia
királyainak uralma alatt állott, mig 1258. I. jakab a fanciáknak visszaengedte.
1559. a reformációt fogadta be és a nantesi ediktum visszavonása következtében
sokat szenvedett. 1815. a protestánsok és bonapartisták üldözésének volt
szinhelye. V. ö. Nisard, Hist. et descr. de N. (1842); Frossard, Tableau
pittoresque, scientifique et moral de N. (1846); Germer-Durand, Découvertes
archéologiques faites a N. et dans le Gard (1869 óta füzetekben).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|