Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Noailles... ----

Magyar Magyar Német Német
Noailles... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Noailles

régi francia nemesi család, mely Limousinból származott; egy Brives mellett (Département Correze) fekvő 1663. hercegesített uradalomtól vette nevét. Ezen család jelenleg 1. a N. hercegi ágra, 2. a Mouchy, Princes de Poix hercegi ágra oszlik. Tagjai közül említendők: Antal, szül. 1504 szept. 4. és megh. 1562 márc. 11., francia tengernagy. Ő kötötte az angolokkal a vaucelles-i fegyverszünetet és mint Bordeaux kormányzója halt meg. Testvérei Ferenc (1519-1585) és Gilles (1524-1600) Dax püspökei voltak s a mellett a diplomácia terén mint velencei, londoni, római és konstantinápolyi követek is működtek. V. ö. Vertot, Négociations des freres N. en Angleterre (Páris 1763); Lettres inédites de François de N. (u. o. 1866). - Anna Gyula, N. hercege és francia marsal, szül. 1650 febr. 5., megh. 1708 okt. 2. Részt vett az 1680-iki flandriai hadjáratban, védelmezte Roussillont a hugenották ellen (1689), akik iránt különben elnézést és jóindulatot tanusított. 1690-94. Kataloniában hadakozott, ahol 1694 máj. 27. a teri győzedelmet vívta ki. Később öccse Lajos Antal, bibornok, az előbbinek öccse, szül. 1651 máj. 27., meghalt 1729 máj. 4. Fölvilágosodott, szabadelvű főpap volt, aki Quesnel jenzenistát pártfogásába vette és az újtestamentumnak új kiadásában is részt vett. E miatt a jezsuiták üldözték; évek mulva felhagyott eddigi irányával és alávetette magát a szentszéknek. Ekkor 1728. az Unigenitus kezdetü bullát is aláirta Védőiratát kiadta Heineccius (Halle 1718). N. 1695 óta Páris érseke volt. V. ö. Barthélemy E., Le cardinal de N. (Páris 1887). - Adrien Móric, N. hercege, francia marsal, N. Anna Gyula legidősebb fia, szül. 1678 szept. 29., megh. 1766 jun. 24. Részt vett a spanyol örökösödési háboruban és elfoglalta Geronát (1710), mire V. Fülöp 1711. spanyol granddá nevezte ki. Az orleansi herceg kormányzása idején a zilált pénzügy rendezésével bajlódott, csakhogy e nehéz feladatnak nem tudott megfelelni és mint a skót Lawnak ellenfele, kénytelen volt állását 1718. d"Aguesseaunak átengedni. Dubois pedig még az udvartól is száműzte. A lengyel örökösödési háboruban azonban 1733. a rajnai hadsereghez küldték, melynek élén Wormsot megszállotta; Berwick halála után pedig N. lett a francia hadak fővezére és egyúttal a marsalbotot is megkapta. 1735. Felső-Olaszországban harcolt, ahonnan a szárd hadakkal szövetkezve, a császáriakat kiűzte. Az osztrák örökösödési háboruban ellenben Dettingen mellett jun. 27. vereséget szenvedett, s erre a fővezérletről lemondott. Kárpótlásul a külügyek vezetésével bizta őt meg XV. Lajos. 1746. Spanyolországban járt és a két udvar közötti feszült viszonyt sikerült kiegyenlítenie. 1755 óta visszavonultságban élt Mémoires-jainak kivonatát Millot (Maastricht 1777), a Correspondance de Louis XV et du maréchal de N.-t pedig Rousset adta ki (Páris 1865, 2 köt.). - Lajos, N. hercege, az előbbinek legidősebb fia, szül. 1713 ápr. 21., megh. 1793 aug. 22. Kitüntetéssel harcolt a flandriai és németországi hadjáratokban, minek jutalmául 1775. marsallá és St. Germain kormányzójává nevezték ki, szül. Cossé-Brissac, a család számos tagjával együtt, hetven éves korában 1794 jul. 22. a vérpadon végzé életét. - Pál, N. hercege, szül. Párisban 1802 jan. 4., megh. u. o. 1885 máj. 30. Lajos Ferenc Pál nagybátyjától (1739-1824) örökölte 1824. a hercegi és a pairi méltóságot. 1827. belépett a pair-kamarába s a legitimistákhoz csatlakozott. 1849. az akadémia tagja lett. Művei: Histoire de Madame de Maintenon (Páris 1848-58, 4 köt.) és Histoire de la maison St.-Cyr (2. kiadás 1856). Fiai közül megemlítendő: Gyula herceg, szül. 1826., megh. Párisban 1895 márc. 7. Emanuel Victorien Henrik, N. márki, szül. 1830. 1872. washingtoni, 1873. római, 1882. pedig konstantinápolyi követ lett. 1886. nyugalomba vonult. Művei: La Pologne et ses frontieres (Páris 1863); La poésie polonaise (u. o. 1866); Henri de Valois et la Pologne en 1572 (u. o. 1867, 3 köt.). - Fülöp, Mouchy hercege, Adrien Móric fia, az ifjabb N.-Mouchy-ágnak megalapítója, szül. 1715 nov. 27. és nejével, az Arpajon-ház örökösével együtt 1794 jul. 27. vérpadon végzé életét. Részt vett a Foutenoy mellett vívott csalában és több németországi hadjáratban, minek jutalmául 1775. márc. 30. marsallá nevdezték ki. - Lajos Mária, N, vicomte, az előbbinek másodszülött fia, szül. 1756., megh. Havanában 1804. Mint Lafayette bajtársa, részt vett az É.-amerikai szabadságharcban s visszatértekor lelkesedéssel karolta fel a forradalom elveit. Ő volt egyike az elsőknek, akik nemes származásuk dacára a nemzetgyülésen a polgári rend képviselőihez csatlakoztak és ő indítványozta 1789. az aug. 4. éjjeli ülésen a feudalis előjogok eltörlését. Utóbb Sedanban és Valenciannesben parancsnokolt; de a köztársaság kikiáltása után elhagyta hazáját és csak a konzulátus idején tért oda vissza. Bonaparte haiti szigetére küldte, melyet hősiesen védelmezett az angolok ellen s a csatatéren kapott sebeiben halt meg. - Antal Justus Leo, Mouchy és Poix herceg, a család eme ágának jelenlegi feje, szül. 1841-ben. 1865. Murat Anna hercegnőt vette nőül. Egyike a legbuzgóbb bonapartistáknak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is