Nobili

Lipót, olasz fizikus, szül. Tressilicóban (Reggio mellett) 1784., megh. Firenzében 1835 aug. 5., hol a nagyhercegi Museumban fizikát adott elő, miután Modenában, Bresciában és Reggióban tüzérkapitány volt. N. a sugárzó meleg vizsgálatára termo-oszlopot szerkesztett és azt multiplikátornak nevezte. E készülék váltakozva egymás mellé forrasztott és párhuzamos sorokban rendezett pálcikákból áll, melyeknek anyaga váltakozva bizmut és antimon. A pálcikák közt támadó közöket gyanta tölti ki. Az első bizmutpálcika egy galvanometer egyik sarkával, az utolsó antimonpálcika pedig annak másik sarkával van összeköttetésben. N. előtt már Biot és Savart kisérelte meg a földmágnesesség káros befolyását ezen készüléktől elhárítani, mi azonban nem igen sikerült nekik. N. asztatikus tűivel e befolyást jelentéktelenné tette. Ez az asztatikus tű két körülbelül egyenlő erejü mágnestű, amely fordított sarkokkal egy pálcikához egy síkban van erősítve. N. a termomultiplikátort a sugárzó hőnek tanulmányozására használta, miről Resherches sur plusieurs phénomenes calorifiques entreprises au moyen du thermo-multiplicateur c. az Annal. de chimie et phys. c. folyóirat LXVIII. köt.-ben megjelent dolgozata szól. Említendők a N.-féle gyűrük, amelyek oly csiszolt fémlapokon képződnek, melyeket galván áramot átvezető folyadék borít. Ilyenkor minden elektróddal szemközt egy köralak képződik. Ha pedig egy elektródot a lappal kötött össze, csak egy, de annál határozottabb alakot látott, amely szivárványszinü egy közepü gyűrükből állt. E tünemény vékony lemezek fényjelenségéből magyarázható. N. e gyűrüket Sur une nonv. classe de phénomenes Électro-chimiques (Bibl. univ. XXXIII., 1826. és XXXIV., 1827.) c. művében irta le. Ezenkivül N. még számos, főleg elektromosságra vonatkozó értekezést irt.

Forrás: Pallas Nagylexikon