Nógrádi

Mátyás, ref. püspök, szül. 1617., megh. Nagybajomban 1681 szept. 1. Tanulmányait Debrecenben és Sárospatakon végezte. 164. külföldi egyetemek látogatására indult. Ez évi nov. 23. a lejdai egyetemre iratkozott be, melyen több időt töltött. Miután ellátogatott Angliába is, 1647. hazatért és sárospataki tanár lett. 1649. hasonló minőségben Debrecenbe ment, hol a következő évben lelkésszé választatott. 1659. nagybajomi lelkész, 1661. a debreceni egyházmegye esperese. 1665 szept. 27. pedig egyszersmind a tiszántuli egyházterület püspöke lett. A debreceni kollégium által ma is élvezett cameraticum beneficiumot ő eszközölte ki Apafi fejedelemtől. Irodalmi téren is szorgalmasan működött, a következő munkákat adva ki: Epistolae ad Romanos scriptae brevis explicatio (Debrecen 1651); Resolutio brevis orationis Dominicae (az előbbivel egy kötetben); Lelki próbakő (u. o. 1651); Idvesség kapuja (az 51-ik zsoltár magyarázata, Hildersam után angolból, Kolozsvár 1672).

Forrás: Pallas Nagylexikon