Nonius

(Nunez Pedro tudós portugál nevéről, kit rendesen N.-nak hivnak), kis hosszuságok mérésére szolgáló eszköz. A vonal hosszának megmérése papiron akképen történik, hogy a kellőképen beosztott vonalzót a vonal mellé illesztjük s a vonal két végének helyét a beosztáson meghatározzuk, vagyis leolvassuk, hogy a vonalzó melyik osztáspontja jut a vonal egyik és melyik a vonal másik végére. A két leolvasás különbsége adja a vonal hosszát, a vonalzón a vonal által befogott osztás-részek száma által kifejezve. Ha azonban a megmérendő vonal vége nem jut pontosan a vonalzó egyik osztáspontja elé, akkor meg kell még mérnünk azt a kis közt is, amely a vonalzó megelőző osztásrésze és a vonal vége közt van. Közönségesen ezt becsülni szoktuk, pontosabb hosszmérésnél azonban a N.-szal ezt is megmérjük. A vonalzó mellé, melyet most főléptéknek nevezünk, egy kisebb vonalzót illesztünk.

[ÁBRA]

Erre átvisszünk a főléptékről bizonyos számu osztályrészt, p. 9-et és ennek a 9 osztályrésznek az egész közét beosztjuk 10 részre, vagyis eggyel többre, mint a főléptéken. Ekkor világos, hogy a N. egy osztályrésze a főlépték egy osztályrészének 1/10 részével különbözik a főlépték egy osztályrészétől. A mérés már most akként történik, hogy a vonalzót a vonal mellé tesszük s a N. c élét hozzuk a vonal végéhez, azután megnézzük, micsoda osztályrésze a főléptéknek előzi meg közvetlenül a N. 0-pontját, ez lesz a leolvasásunk egész száma.

[ÁBRA]

Azután megnézzük, hogy a N.-nak melyik osztásponja esik össze a főlépték valamelyik osztáspontjával s ahányadik osztás ez a N.-on, annyi 1/10 résszel van a N. 0-pontja tul a főléptéknek előbb leolvasott osztályrészén. Természetesen nem szükséges, hogy a N. éppen 1/10 részeket adjon, lehet annak más osztása is. Ugyan ilyen berendezéseket használhatunk köríveknél fokbeosztás esetén is. A franciák vernier-nek hívják Vernier Péter nevéről.

Forrás: Pallas Nagylexikon