Nőrablás

(lat. crimen raptus), valamely nőszemélynek akarata ellenére, erőszakkal, fenyegetéssel v. ravaszsággal hatalomba kerítése, elvitele v. letartóztatása, fajtalanságra v. házasságkötésre irányzott célból. A büntett a személyes szabadság megsértésével be van végezve, habár a tettes a célt el nem érte is. Büntetése 5 évig terjedhető fegyház és hivatalvesztés. A N. csak a sértett fél indítványára üldözhető. Az indítványt visszavonni nem lehet. Kivételkép hivatalból üldözendő a N.: ha a tettes a N.-sal összefüggőleg hivatalból üldözendő más bűntettet is követett el; ha a bűntett a megsértettnek halálát okozta; ha a tettes a bántettet fel- vagy lemenő ágbeli rokonon v. testvéren, v. gyámságára, gondnokságára, nevelésére, gondviselésére bizott személyen követtel el (Btkv 321, 322, 239, 235. §-ok). Az egyházi jogban a N. bontó házassági akadály, mindaddig, mig a nő szabadságát vissza nem nyeri: Si mulier sit rapta, loco nec reddita tuto. Az 1894. XXXI. t.-c. szerint a N. kifejezetten mint házassági akadály nem szerepel, de a házasulandóknak a házasságkötéshez szükséges szabad beleegyezését kizáró kényszeresetét állapíthatja meg, amely a házasságnak megtámadhatását eredményezi. Másrészről N. a régente nagyon elterjedt s itt-ott napjainkban is fennálló szokás, amely szerint a vőlegény jegyesét akkor is, ha a házasságba ugy a nő, mint szülei beleegyeznek, erőszakkal v. ravaszsággal elrabolni tartozik, mialatt a nőt fivérei v. rokonai őrzik. Ez természetesen csak alakszerüség. A szerencsésen végrehajtott s komolyan nem is ellenzett N.-t barátságos lakoma követi.

Forrás: Pallas Nagylexikon