Nördlingen

város és az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi Sváb-kerületben, az Eger és vasút mellett, 8004 lak., maláta-, bőr-, enyv-, pénzszekrény-, mézeskalács-, cementráru, tűzoltószer- és zongoragyártással, szőnyeg- és posztógyártással; élénk kereskedéssel, aminek főcikkei a gabona, gyarmatáruk, apró szárnyasok stb. Jelentékenyebb épületei: a három hajós gót templom pompás szószékkel a XV. sz.-ból; a városháza Scheufeleintől való falfestményekkel; gazdag városi könyvtár; a Szt. János-fürdő és Mayr Menyhért emlékszobra. Közelében van az Öttingen-Wallerstein-hercegek kastélya és Meihingen, egykori kolostor, amelyben a hercegek gyüjteményeit őrzik. N. mellett a 30 éves háboruban két nagy csatát vívtak. Az elsőben (1634 szept. 6.) a császári hadak megverték a Bernát szász-weimari herceg meg Horn vezérelte svédeket; a másodikban (1645 aug. 3.), amelyet allersheimi ütközetnek is neveznek, Condé hercege győzte le a Mercy vezérelte császáriakat. 1800. Moreau győzte le az osztrákokat. 1803. került a város Bajorországhoz. V. ö. Stuck, Die Schlacht bei N. im J. 1634 (Stralsund 1893); Mayer, Die Stadt N. (1876-77).

Forrás: Pallas Nagylexikon