Norfolk

l. Oceania egyik szigete Új-Kaledonia és Új-Zéland közt, az előbbitől 785 km.-nyire, a kis Nepean és Philip-szigeteket is beleszámítva 43,5 km² területtel. Kikötője nincs; csakis a Sydney- és Cascade-öblöknél közelíthető meg, de viharos időkben egyáltalán nem lehet hozzáférni. A fensíkot alkotó sziget legmagasabb csúcsa a Pitt-hegy (317 m.). N.-ot buja növényzet takarja; a sajátságos alaku N.-i fenyők (Araucaria excelsa) pompás erdőket alkotnak. 1774. Cook fedezte föl. 1788-1842. kevés megszakítással deportáltak laktak rajta. 1842. elnéptelenedett. 1856. a Bounthy hajó fellázadt matrózait telepítették rá. Ezeknek utódai (mintegy 600) laknak rajta most. Idegennek a szigeten megtelepednie nem szabad. - 2. N., Anglia egyik grófsága az Északitenger, Suffolk, Cambridge és Lincoln közt, 5487 km² területtel, 456,474, 1 km²-re 80 lak. Ny-i részét mocsárok (fens) takarják, amelyekből már sokat kiszárítottak. Az angol alföldhöz tartozó grófság folyóvizei a Yare a Weunsummel és Bureral, meg az Ouse a Wisseyjel és Narrel. Éghajlata valamivel zordabb, mint a szomszéd grófságoké. A megmívelt föld az egész területnek mintegy 80 %-át teszi; ebből 177,325 ha. esik a gabonanemüekre, 107,194 ha. pedig a rétekre. Fő termékei a búza és az árpa. Az állattenyésztés fontosabb ágai a szarvasmarha (117,500 db.), juh (560,000 db.) és sertéstenyésztés (114,000 db.). Ezenkivül a halászat is, különsen a heringhalászat (Great-Yarmouthnál) sok kezet foglalkoztat. A legelterjedtebb iparág a malomipar; vannak azonkivül, különösen a fővárosban, Norwichben vászon-, gyapju- és selyemszövők is; de a többi angol grófsághoz képest a N.-i ipar nem igen tesz számot. - 3. N., két countra az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig massacheussetsben (1165 km² ter., 98,000 lak., Dedham székh.) és Virginiában (1295 km² ter., 60,000 lak., N. székhellyel). - 4. N., az ugyanily nevü country székhelye és kikötővárops az Elizabeth partján, 51 km.-nyire a nyilt oceántól, vasút mellett, a mellette levő Berkleyt és a szemben levő Portsmoutht is beleszámítva, 52,038 lak., jelentéktelen iparral, de élénk kereskedéssel, amelyet a princess-Anna- és az Albemarle-Chesapeake-csatorna is előmozdítanak. Fő kiviteli cikkei a pamut, továbbá fa, dohány, terpentin, osztriga és korai gyümölcs. Gosport külvárosában az unio hajógyára és hajóskórháza van. Kiválóbb épületek: a városház gránit homlokzattal és 34 m. magas kupolával, a N.-i akadémia, a kat. teol. szeminárium a vámház stb. 1705. alapíttatott. Az 1861-iki polgárháboru az itteni hajógyár fölégetésével kezdődött.

Forrás: Pallas Nagylexikon