Normandia

Franciaország egykori tartománya a La Manche-csatorna, Picardia, Isle de-France, Orléanais, Maine és Bretagne közt 30,400 km² ter. 2 fő részre oszlott: Felső N.-ra Rouen fővárossal és Alsó N.-ra Caen fővárossal. Jelenleg a következő 5 département van benne: Seine-Inférieure, Eure, Calvados, Orne és Manche. Julius Caesar korában lakói voltak a veliocasses, caletes, eburovices, sagii, abrincates és esuvii. A római uralom idejében Fallia Lugdunensisnek volt része; a frankok korszakában Neustriához tartozott. A frank birodalom felosztásakor Kopasz Károlynak jutott. Együgyü Károly, hogy a normannoktól megszabaduljon, 912. Rollo (Rolf) vezérüknek adta a st.-clair-sur-eptei békében. Rollo magát megkereszteltette és Róbert nevet vett föl. Tőle és Károly leányától származnak N. grófjai, akik közül I. Rikárd, Róbert unokája, erélyesen védelmezte országát Tengerentuli Lajos és Lothár ellen. II. Hódító Vilmos, II. Róbert fia, 1066 okt 14-én Harald angolszász király hadait Hastingsnál megverte és elfoglalta az angol trónt. Fia Róbert 1077. rákényszerítette, hogy N.-ról mondjon le. Azonban már I. Henrik, bár VI. Lajos francia király is ellenezte, 1105. Angliával megint egyesítette. Rollo férfiága I. Henrikkel kihalt. Leányának, Matildnak fia, II. Plantagenet Henrik 1154. ismét elnyerte az Anglia és N. fölötti uralmat. De midőn ennek legifjabb fia, Földnélküli János unokaöccsét Arthurt megölte, II. Fülöp Ágost N.-val, mint francia hűbérrel szemben követeléssel lépett föl és azt 1203. és 1204. el is foglalta. N. ezután francia birtok maradt, mig V. Henrik angol király az 1415-iki azincourti győzelem után újra el nem foglalta; de már VI. Henrik életében VII. Károly végleg Franciaországhoz csatolta.

Forrás: Pallas Nagylexikon