Normann építészet

lényegében a román építészetből indul ki, de a vidék szerint, melybe a normannok elvetődtek, felvesz bizánci és szaracén elemeket is, mindezeket azonban mihamarább saját eszejárása és ízlése szerint gyúrja át. Szereti a nyugodt, nagy falfelületeket s igy művészeti emlékeit (különösen az északnyugatiakat) bizonyos ridegség jellemzi; korán él a csúcsívvel (a nélkül azonban, hogy azt szerkezetileg kiaknázná) és a bizánci múvészetből átveszi a kupolát, mellyel a templomhajók keresztezését tünteti ki. Ornamentációja - azokon a gyér helyeken, ahol alkalmazza - gazdag: mindenféle fantasztikus szörnyetegek, buja növényhálózattal befonva. Legdíszesebb emlékei Normandiában (Jimiege, Rouen, Caen stb.) és Sziciliában (Palermo, Monreale) maradtak fenn. L. még Építészet (VI. köt. 247. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon