Nőszirom

(növ., Iris L., kardliliom, gyakran egyszerüen liliom), a róla nevezett család csinos virága, majdnem 100 faja (hazánkban 16) az óvilágban s É.-Amerikában terem. Leple hat metszetü, aktinomorf, a külső három metszet hátragörbül, már ez is megkülönbözteti a liliomtól, melynek hat külön szirma harang módjára hajlik össze. Himje három, termője külső (a liliomé belső), bibéje (a neve szerint nő) sziromnemü, erről nevezték Diószegiék N.-nak. Levele kardforma v. pázsitféle, hüvelyes és áthüvelyező, vagyis a külsőbb levél a belső átelleneset a szélével átfoglalja (folia equitativa). Valamennyi faja csinos kerti v. mezei virág. Több faja, nevezetesen az I. pseudacorus L. (sárga v. vizi liliom, sásliliom) és I. Sibirica L., tőkéjében meghajló és hánytató anyag van, ezért a mérges növények közé számítják, az I. cathartica Mart. Braziliában ma is hánytató orvosság. A radix pseudacori-val az állatorvos gyógyít, de összehúzó erejénél fogva cserzésre is használható. Az I. florentina L. (olasz liliom) gumóforma tőkéje a violla- v. ibolyagyökér (l. o.), de az I. Germanica L. (kék liliom) és I. pallida Lam. tőkéje is kellemes illatu, radix ireos (iridis) Florentinae néven fogpornak, mellfájás ellen teának, az orvosi pilula hintőporául használatos, a gyermekek pedig, midőn a foga jön, szájába adják, hogy az íny közé szorítva, a fog a foghúson könnyebben áttörhessen. Toscanában termesztik, olvasót, apróbb dísztárgyat, hajport, szappanport, régebben pestis ellen amuletet is alakítottak belőle, különféle dohányfajt fűszereznek vele. Keleten a porrá tört tőke arcpirosító, mert a benne levő sóskasavas mész tűje dörzsöléskor a bőrt felizgatja és megpirosítja. A legtöbb faj kertben is díszlik; az apró N. (I. pumila L., leányka-liliom, apró liliom) virágágy körülfoglalására alkalmatos. Az I. foetidissima L. erdei fű, sajátságos szaga van, azért büdös liliomnak, csimazfűnek v. parackféregfűnek is nevezik. N. faj terméke valószínüleg a datolyagumó (hermodactylus, hermodatolya) is. Némelyek szerint a Keleten honos, különben ismeretlen kikiricsfajnak (Colchicum Illyricum?) a levélrészektől megtisztított hagymagumója, mások szerint az egyiptomi Iris tuberosa Vahl. tőkéje. Lapos domboru, széles tojásdad, akkora mint a szelid gesztenye, rövid csúcsa van, kivül halaványbarna, belül fehér, édeses-nyálkás ízü, végre kissé csípős, orvosságnak használatos.

Forrás: Pallas Nagylexikon