Novara

1. tartomány Olaszország Ény-i részében Wallis, Tessin svájci kantonak, Milano, Alessandria és Torino közt, 6614 km² területtel, (1881) 675,956, számítás szerint (1893) 737,721, egy km²-re 112 lak. Egyik részét az Alpok ágai takarják, másik része a Po-lapályba esik. A Pón kivül a Dora Baltea, Sesia, Agona és Toce öntözik. Magasabb részében az állattenyésztés és a vele összefüggő iparágak virágzanak; lapályosabb részeiben a gabonán kivül rizs, len és kender terem. Az ipar is virágzó. 6 járásra oszlik, ezek: Biella, N., Ossola, Pallanza, Valsesia és Vercelli. - 2. N., az ugyanily nevü olasz tartomány és járás fővárosa, püspöki székhely az Agogna és Terdoppio közt, vasút mellett, (1881) 15,230, mint község 33,080 lak., selyem- és lenszövéssel, élénk gabona- és termékkereskedéssel. Az elég szabályosan épült város néhány utcája arkádokkal van ellátva. Legkiválóbb épületei: a Duomo, amelynek mozaik-padlozata még a IX. sz.-ból való, belsejében néhány szép emlék látható; a San-Gaudenzio-templom; érdekes régi battisterio, a városház, az igazságügyi palota; a püspöki és a Bellini-palota, amely utóbbi Pellegrino Tibaldi műve. Emlékszobrai vannak Cavournak Dinitől, Garibaldinak, III. Károly Emmanuelnek Marchesitől és Károly Albertnek. N.-t a gallok alapították; a középkorban Milanóhoz tartozott. 1515. és 1522. a franciák, 1706. az osztrákok, 1736. a spanyolok és osztrákok foglalták el. 1821 ápr. 9. Bubna gróf osztrák vezér a piemonti fölkelőket itt szétverte. 1849 márc. 23. pedig Radetzky verte meg a piemonti hadsereget, aminek következtében Károly Albert lemondott a trónjáról.

Forrás: Pallas Nagylexikon