Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Növényrends... ----

Magyar Magyar Német Német
Növényrends... ----

Címszavak véletlenül
Címszó:
Tartalom:

Növényrendszer

(systema vegetabilium), tudományos alapra helyezett felosztása, illetőleg összefoglalása a növényeknek, közelebbi vagy távolabbi rokonságuk nyomán. A N. mesterséges (systema vegetabilium), tudományos alapra helyezett felosztása, illetőleg összefoglalása a növényeknek, közelebbi vagy távolabbi rokonságuk nyomán. A N. mesterséges (systema artificiale) és természetes (systema naturale), amazt csak egy és tetszés szerint választott bélyegre alapítják. (l. Mesterséges rendszer), emennek alapjául a növénynek lehetőleg minden bélyegét tekintetbe vesszük s ezekből építjük fel a természetes rendszert. mesterséges N. Linné rendszere (l. o.). Ha a cél, hogy a növényt mennél könnyebben szisztémába állíthassuk s azután ennek a nyomán valamely növény nevét fölkereshessük, erre a célra a mesterséges rendszer elegendő, sőt vele általában könnyen boldogulhatunk. A természetes rendszernek azonban az a célja, hogy a növényeket természetes rokonságuk szerint helyezze közelebb vagy távolabb, ugy hogy az egymás után való sorozatuk a növényvilág kifejlődésének hű mása legyen, vagyis a növényországnak lassu és fokonként való megjelenését előtüntesse, még pedig lehetőleg első kezdetétől fogva, felfelé mindég a tökéletesebbeket és tökéletesebbeket, mig végre a N.-t a legtökéletesebbekkel (vitorlásviráguak, boglárkafélék, fészkesek) végzi be. A természetes N. tehát a növényország kifejlődésének családfáját tárja elénk. Ilyen tökéletes N. csak egy lehetséges, mert csak egy felelhet meg a növényvilág természetszerü fejlődésének. Ha a botanikai tudomány fejlődésével több természetes N. támadt, egymástól csak tökéletlenségre v. tökéletességre különbözik, valamint az útra-módra nézve, amelyet Endlicher, De Candolle és Jussieu a természetes N. titkának földerítésére magok elé tűztek. De Candolle és Jussieu a növények főbb csoportjait ismerték fel, Endlicher a családokat alapította és határolta jobban, Braun Sándor pedig az egyes családnak egymásután való sorakozását, rokonságbeli kapcsát kétségtelenül természetesebben derítette ki. (V. ö. Eichler.) Braun rendszere a mai válogatott rendszernek, vagyis az olyan rendszernek is alapja, amelyet (systema eclecticum) nem egy ember derített ki, hanem inkább az ismert rendszerek javából saját és más botanikusoknak a N.-re vonatkozó munkáiból állított össze. Ilyent látni Borbás, A növényország tankönyve (Budapest 1886, 123. old.), s más tankönyvekben is. Meglehetős tökéletes a példaképen itt következő Eichler-féle természetes N.:

A) Nem virágzók (Cryptogamae).

1. oszt.

A moszatok (Algae) a csillárkákkal (Characeae).

2. "

A gombák (Fungi), a zuzmók (Lichenes) alosztályával.

3. oszt.

Májmohák (Hepaticae).

4. "

Lombos mohák (Musci).

5. oszt.

Surlók (Equisetinae).

6. "

Korpafűrendüek (Lycopodinae).

7. "

Harasztrandüek (Filicinae).

B) Virágzók (Phanerogamae).

1. rend.

Pálmatobzosak (Cycadeae).

2. "

Tűlevelüek v. tobzosak (Coniferae), a tiszafélék, ciprusfélék, Taxodineák, fenyőfélék, Araucariaceák családjával.

3. "

Gnetumfélék (Gnetaceae).

1. Egyszikűek.

1. rend.

Liliomvirágnak: Liliaceae, Amaryllidaceae, Jurcaceae, Iridaceae, Haemodoraceae, Dioscoreae, Bromeliaceae.

2. "

Ellencsirásak: Centrolopidaceae, Restiaceae, Eriocaulaceae, Xyridaceae, Commelinaceae.

3. "

Buzogányviráguak (Spadiciflorae), Palmae, Cyclanthaceae, Pandanaceae, Typhaceae, Aroideae, Najadaceae.

3. "

Buzogányviráguak (Spadiciflorae), Palmae, Cyclanthaceae, Pandanaceae, Typhaceae, Aroideae, Najadaceae.

4. "

Pelyvás füvek: Cyperaceae, Grimineae.

5. "

Pizangképüek (Scitamineae): Musaceae, Zingiberaceae, Cannaceae, Marantaceae.

6. "

Anyahimesek: Orchidaceae.

7. "

Mocsáriak: Juncagineae, Alismaceae, Hydrocharitaceae.

2. Kétszikűek.

a) Különszirmuak (Choripetaleae), a szirom külön.

1. rend.

Barkásak: Cupuliferae, Juglandaceae, Myricaceae, Salicaceae, Casuarineae.

2. "

Csalánképüek: Urticaceae, Ulmaceae, Ceratophyllaceae.

3. "

Borsképüek: Piperaceae, Polygonaceae.

4. "

Központmaguak: Chenopodiaceae, Amarantaceae, Phytolaccaceae, Nyctagineae, Caryophyllaceae, Aizoaceae, Portulacaceae.

5. "

Sokanyásak: Lauraceae, Berberidaceae, Menispermaceae, Myristicaceae, Monimiaceae, Calycanthaceae, Magnoliaceae, Anonaceae, Ranunculaceae, Nymphaeaceae.

6. "

Keresztes viráguak: Papaveraceae, Fumariaceae, Cruciferaeae, Capparidaceae.

7. "

Bodorrózsaképüek: Resedaceae, Violaceae, Droseraceae, Sarraceniaceae, Nepenthaceae, Cistaceae, Bixaceae, Hypericeceae, Frankeniaceae, Eletinaceae, Tamarisceceae, Ternströmiaceae, Dilleniaceae, Clusiaceae, Oshnaceae, Dipterocarpeae.

8. "

Mályvaképüek: Tiliaceae, Sterculiaceae, Malva ceae.

9. "

Gólyaorrképüek: Geraniaceae, Tropaeolaceae, Limnanthaceae, Oxalidaceae, Linaceae, Balsaminaceae.

10. "

Balzsamos növények: Rutaceae, Zygophyllaceae, Meliaceae, Simarubaceae, Burseraceae, Anacardiaceae.

11. "

Vadgesztenyeképüek: Sapindaceae (beleértve Hippocastaneae), Aceraceae, Malpighiaceae, Erythroxylaceae, Polygalaceae, Vochysiaceae.

12. "

Kutyaképüek: Celastraceae, Hyppokrateaceae, Pittosporaceae, Aquifoliaceae, Vitaceae, Rhamnaceae.

13. "

Ebtejképüek: Euphorbiaceae, Callitrichaceae, Buxaceae, Empetraceae.

14. "

Ernyősviráguak: Umbelliferae, Araliaceae, Cornaceae.

15. "

Kőtörőképüek: Crassulaceae, Saxifragaceae, (Saxifrageae, Parnassieae, Frankoeae, Hydrangeae, Philadelpheae, Escallonieae, Cunonieae, Ribesieae), Hamamelidaceae, Plataneceae, Podostemanceae.

16. "

Kaktuszviráguak: Cactaceae.

17. "

Golgotavirágképüek: Samydaceae, Passifloraceae, Turneraceae, Loasaceae, Ditiscaceae, Begoniaceae.

18. "

Mirtuszviráguak: Onagraceae, Halorhagidaceae, Combretaceae, Rhizophoraceae, Lythraceae, Melastomaceae, Myrtaceae.

19. "

Farkashársképüek (Thymelinae): Thymelacaceae, Elaeagnaceae, Proteaceae.

20. "

Rózsaviráguak: Rosaceae (Pomeae, Roseae, Potentilleae, Rubeae, Poterieae, Spiraeeae, Pruneae), Chrysobalaneae.

21. "

Hüvelyesek: Papilionaceae, Caesalpiniaceae, Mimosaceae.

22. "

Hysterofiták (kétes rokonságu élősködők): Aristolochiaceae, Rafflesiaceae, Santalaceae, Loranthaceae, Balanophoraceae.

b) Forrtszirmuak, a szirmok alsó része egyben marad.

23. rend.

Erikaképüek: Ericaceae, Epacridaceae.

24. "

Kankalinképüek: Primulaceae, Plumbaginaceae, Myrsinaceae.

25. "

Diospyrinae: Sapotaceae, Ebenaceae, Styraceae.

26. "

Sodortbimbósak: Oleaceae, Gentianaceae, Loganiaceae, Apocynaceae, Asclepiadeae.

27. "

Csövesviráguak: Convolvulaceae, Polemoniaceae, Hydrophyllaceae, Asperifolieae (Borragineae), Solanaceae.

28. "

Ajakasviráguak: Scrofulariaceae, Labiateae, Lentibulariaceae, Gesneriaceae, Bignoniaceae, Acanthaceae, Selaginaceae, Verbenaceae, Plantaginaceae.

29. "

Csengetyüképüek: Campanulaceae, Lobeliaceae, Stylidiaceae, Goodeniaceae, Cucurbitaceae.

30. "

Ragadványképüek: Rubiaceae, Caprifoliaceae.

31. "

Csoportosviráguak: Valerianaceae, Dipsaceae, Compositae.

V. ö. Eichler, Syllabus der Vorlesungen über specielle etc. Botanik (4. kiad., Berlin 1886); Englernek ugyane című munkája (u. o. 1892); Kanitz, A növényrendszer áttekintése (3. kiad., Kolozsvár 1891); Borbás, A rendszertan s a növényország természetes rendszerének mai állása (Tanáregyl. Közl. 1872).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is