Nubar pasa

egyiptomi államférfiu, keresztény örmény szülők gyermeke, szül. Szmirnában 1825. Svájcban és Franciaországban nevelkedett és azután 1842. Mehemed Ali egyiptomi alkirály szolgálatába lépett. Több ízben fontos diplomáciai kiküldetésben járt, 1854. pedig bécsi követté nevezték ki. Szaid pasa az Egyiptomon át vezető indo-európai szárazföldi áruszállításnak a rendezésével és az első egyiptomi vasútnak kiépítésével bizta meg. Izmail pasa alatt Konstantinápolyban és Párisban sikeresen alkudozott a tervbe vett Szuezi-csatorna ügyében, mire 1866. pasává és külügyminiszterré nevezték ki. 1867. megkötötte a portával azokat a szerződéseket, melyek Egyiptom helyzetét a török birodalom keretén belül szabályozzák és a khidív címnek engedélyezésére vonatkoznak. Ő szervezte a nemzetközi törvényszéket Egyiptomban és buzgón fáradozott az európai kulturának és államintézményeknek meghonosítása körül. 1874-75. visszavonultan élt, 1876 jan. 7. pedig kegyvesztett lett, mire Európába költözködött. A nyugateurópai hatalmak határozott kivánatára azonban az alkirály 1878 szept. újra miniszterelnökké nevezte ki, de már 1879 febr. ismét elbocsátotta. Serif pasa visszalépése után, 1884-88. Egyiptom külügyi és igazságügyi minisztere volt, amikor aztán ismét kegyvesztett lőn. 1894 ápr. 14. óta újra miniszterelnökké lett, de 1895 nov. az a baleset érte, hogy lábát törte és ekkor lemondott állásáról. Mustafa Femi pasa lett utóda.

Forrás: Pallas Nagylexikon