Nuklein
(nuclein). E vegyületet Miescher fedezte fel a genysejtek
magvában és a tojássárga testecskéiben. A N. szervezetünkben igen el van
terjedve, mert föltalálható a tejben, a vörös vérsejtekben, spermában, a
különböző szövetek fiatal sejtjeinek magvában. Liebermann Leo (l. o.) szerint a
N. a fehérjének a metafoszforsavval való vegyülete, mert neki sikerült a N.-ből
metofoszforsavat leválasztani és ebből meg fehérjéből N.-t előállítani. A N.
tisztán igen nehezen készíthető, mert könnyen szétbomlik. Többnyire úgy kapják,
hogy a fehérjéket 0,1 %-os sósavval való kezelés után néhány óráig tartó gyomor
emésztésnek vetik alá és a visszamaradó N.-t igen híg (0,1 %) sósavval, vizzel,
végre alkohollal meg éterrel kimossák és vakuumban megszárítják. Készíthető
kazeinből is, ha ezt 2 °/00 sósavat tartalmazó vizben oldjuk és a
szüredéket gyomornedv emésztésnek vetjük alá, amikor az N. leülepedik. A N.
vízben kevéssé, alkoholban könnyen oldódik és a Millon-féle kémlőszertől vörös
lesz. Más fehérjeféléktől nagy foszforsavtartalma által különböztethető meg.
Lúgokkal főzve szétbomlik, ekkor az egyik bomlási termény foszforsav (de nem glicerinfoszforsav).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|