Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
nukleinsava... ----

Magyar Magyar Német Német
nukleinsava... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

nukleinsavak

Nagymolekulájú, nitrogéntartalmú szerves vegyületek. Biológiai szempontból alapvető jelentőségűek. Fontos szerepet játszanak a fehérjeszintézisben (bioszintézis) és az öröklődésben. A nukleinsavak az összetett szénhidrátokhoz és a fehérjékhez hasonlóan alapegységekből felépülő makromolekulák. Ezek az egységek a nukleotidok, önmaguk is összetett vegyületek. Alkotó alapvegyületeik a foszforsav, a ribóz v. a dezoxiribóz és ötféle nitrogéntartalmú szerves bázis. A nukleinsavakban a nukleotidok láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz. A sejtekben a nukleinsavak két típusa található meg: a ribonukleinsav, röviden RNS, és a dezoxiribonukleinsav v. DNS. A nukleinsavakban a nukleotidok sorrendje ugyanolyan fontos, mint a fehérjékben az aminosavak sorrendje. A nukleotidok felépítésében a foszfát és a cukormolekula mindig ugyanaz: az RNS-ben mindig foszfát és ribóz, a DNS-ben pedig foszfát és dezoxiribóz található. A szerves bázisok viszont többfélék is lehetnek. Ezek határozzák meg az úgynevezett bázissorrendet, amely a nukleinsavak specifikus szerkezetét adja. Hasonlóan a fehérjékhez, a nukleinsavak hosszú lánc alakú molekulái jellemző térszerkezetet vesznek fel. Ez a lánckonformáció. A DNS-molekula két párhuzamos láncból áll, melyet a szerves bázisok között kialakuló hidrogénkötések rögzítenek. A DNS-molekula láncszerkezete rendszerint kettős spirál alakzatot alkot. Az RNS-molekulák egysoros nukleotid láncok, lánckonformációjuk sokkal változatosabb, mint a mDNS-molekuláké. Az RNS-molekulák DNS-információt közvetítsenek a fehérjeszintézis során (bioszintézis), a tRNS-molekulák aminosavakat szállítanak, az rRNS-molekulák a riboszóma alkotói (öröklődés).

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is