Nussbaum

Nep. János, német sebész, szül. Münchenben 1829 szept. 2., megh. u. o. 1890 okt. 31. Münchenben tanult s előbb az ottani közkórházban sebészeti segédorvos lett, majd egyetemi magántanár (1857) s egyúttal a Hauner-féle gyermekkórház műtő orvosa, 1860. pedig a sebészet és szemgyógyászat ny. rendes tanára. Szerencsés műtétei nagyban emelték hirnevét, s 1867. nemességet s a bajor polgári érdemrend lovagkeresztjét kapta. Az 1870-71-iki porosz-francia háboruban az I. bajor hadtest vezérkari főorvosa lett; 1890. nyugalomba vonult, s halála után szülővárosa a közkórház előtt márvány mellszobrot emelt (1892) emlékének. Irodalmi munkásságával is nagy érdemeket szerzett; a mesterséges szaruhártya, az irógörcsöt gátló gyürük (l. Irógörcs), az idegek mesterséges kinyujtása stb. N. felfedezései. Főbb művei: Cornea artificialis (München 1853); Die Behandlung der hornhauttrübungen (u. o. 1856); Die Pathologia und Therapie der Ankylosen (u. o. 1862); Vier chirurg. Briefe an seine in den Krieg ziehenden ehemaligen Schüler (u. o. 1866); Vierunddreissig Ovarioxomien (u. o. 1869); Anaesthetica, és Krankheiten des Unterleibes (mindkettő Pitha és Billroth Handbuch der Chirurgie vállalatában (Stuttgart 1866 és 1867); Die Verletzungen des Unterleibs (u. o. 1880); Anleitung zur antiseptischen Wundbehandlung (München 1885); Leitfaden zur antisept. Wundbeh. (5. kiad. Stuttgart 1887); Eine kleine Hausapotheke (3. kiad. Belin 1882); Über Choloformwirkung (Boroszló 1885); Neue Heilmittel für Nerven (7. kiad. u. o. 1892) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon