Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nyanza... ----

Magyar Magyar Német Német
Nyanza... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nyanza

(Njanza, a kelet-afrikai négerek nyelvén a. m. nagy viz), 3 nagy tó neve: ezek: 1. Viktoria-N. (Ukereve, Nyanzaja, Uganda, Uszukuma, Bahari), az É. sz. 0° 20" és a D. sz. 3°, a K. h. 31° 15" és 35° közt, 1190 m.-nyi magasban, 68.480 km2 területtel, jelentékeny mélységgel. Vize édes és sötétzöld szinü, benne Ny-on és DNy-on sok a sziget, a többi közt a Szessze-csoport, D-en pedig Ukereve, a legnagyobb. Partjainál a föld nagyobbára alacsony és hullámos, DNny-on egészen sík, csakis Ny-on a D. sz. 1°-tól D-re magas, meredek és sziklás. Legfontosabb öblei D-en a Smyth-sund, vagyis Ukumbi-öböl és É-on a Murchison- és Napoleon-öböl. Számos kisebb patakon kivül belefolyik a Kugera, vagyis Alexandra-Nilus, amelyet Baumann 1892-iki fölfedező útja óta legtöbben a Nilus forrásfolyójának tekintenek. Lefolyása a Kivira nevü Nilus (l. o.), amelynek vizmennyisége 1/3-dal több, mint a Kageráé, amit a tavat tápláló nagy esőmennyiségből magyarázhatni meg. A Viktoria-N. fölfedezője Speke (1858 aug.); Stanley térképezte le először 1875., e képet ő maga 1889., Stuhlmann 1890. és 1891., továbbá Baumann 1892., Stuhlmann 1890. és 1891., továbbá Baumann 1892. egészítette ki, de a K-i partok vonala még mindig nincs teljesen biztosan megállapítva. A D. sz. 1°-tól D-re eső partvidéke Usziba, Uszindja, Uszukuma és Sasi nevü országokkal a német hatalom körébe, az É-ra eső partvidék Uganda, Uszoga és Kavirondo országokkal az angol hatalom körébe esik. - 2. Albert-N. (Mvutan-Nzige), édes vizü, világos zöld szinü hosszukás tó K.-Afrikában az É. sz. 1° 11" és 2° 18" között 671 m.-nyi tengerszin fölötti magasságban, 3910 km2 területtel. K-i és Ny-i oldalán meredek fensíkok (1700 m. abszolut magasság fogják körül; ÉK-i és DNy-i oldalán partjai alacsonyak. Szigeteinek száma igen csekély. Az öblök a tungurui, kibirói és nzabei. DNy-i oldalán felveszi a Szemlikit vagyis Isszangót, ÉK-en pedig a Somerset-Nilust. Kifolyása a Bahr el Dsebel. Az Albert-N.-t 1864. Baker fedezte föl; 1877. Mason hajózta körül először, 1879. Emin pasa, 1876. és 1888. Stanley, 1891. Stuhlmann kutatta át részletesebben. Ny-i partjainak vidéke mind a mellett maig is ismeretlen. Az egész tó környéke az angol hatalom körébe esik; K-en Unyoro királyság, Ny-on a valeggák, lenduk és alurok földje határolja. - 3. Albert-Edward-N. (Muta-Nzige vagy Ngezi), édes vizü tó K.-Afrikában a D. sz. 0° 44" és 0° 66", a K. h. 29° 30" és 30° 30" között, 875 m.-nyi magasban, 4480 km2 területtel. A szabálytalan köralaku tavat K-en és Ny-on palakőzetekből álló fensík meredek falai fogják körül. É-on és D-en partjai alacsonyak. Legnagyobb öble É-on a Katve-öböl, amelynek közelében a belső-afrikai kereskedésre nézve fontos sós tó van. Az Albert-Edward-N.-t egy keskeny csatorna a Ruisszanga-, vagyis Kafura-tóval köti össze. A legnagyobb folyó, amely beléje torkollik, a Mfumbirro-hegységből jövő Rucsurru; kifolyása a Szemliki, vagyis Isszango, amely az Albert-N.-ba folyik. A tó fölfedezője Stanley 1876, aki É-i partvidékét járta be, mig Emin pasa és Stuhlmann 1891. a D-i és Ny-i oldalát. Nagyobb része a Kongo-államhoz tartozik, kisebb, K-i a Katve-öböllel együtt pedig az angol hatalmi körhöz. Ny-i partvidékén terül el a nagy közép-afrikai erdős vidék, É-on Usszongora, K-en Nkole és D-en Uporovo. V. ö. Stanley, Speke, Baker munkáin kivül Stuhlmann, Mit Emin Pascha ins Herz v. Afrika (Berlin 1894) és Baumann, Durch Massailand (u. o. 1894.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is