Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
nyárfa aspen
nyárfa poplar

Magyar Magyar Német Német
nyárfa Pappel (e)

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Nyárfa

(Populus L.), jegenyefa, a fűzfafélék fája (l. a képmelléklet), 18 faj az É-i földgömbön (hazánkban 5). Testvérgénuszától, a fűzfától széles levele, valamint a virágoknak tökéletlen leple különbözteti meg.

[ÁBRA] Rezgőnyárfa (populus tremula) hajtása és virágja. 1. kurta hajtás, két levélrüggyel meg a him barkával. - 2., 3. A himes virág, alulról és oldalról nézve. - 4. A termő barka. - 5., 6. A termő virág alulról meg oldalról nézve. - 7. A magvazó barka darabja. - 8. A termés megérve, de még felnyilatlan. - 9. A felrepedt toktermés. - 10. A mag szőröstüskével. - 11. Leveles hajtás.

Levele rombforma, kerekded vagy háromszögletü, nyele hosszu, oldalvást lapított, ezért a lemezét gyengén tartja, ez az oka, hogy a levél hamar megmozdul vagy rezeg. Barkája a lombfakadást megelőzi, kétlaki. Himje 8-30, bibeszála kettő, apró tokja ketté reped s a pelyhes magvait kiszórja. A magyar népköltésnek, általában a népmondának kedvelt fája. Valamennyi faja gyorsan nő, sok tősarjat ereszt, ezért sok haszna van. Csoportjai:

I. Leuce Duby. Hegyelevele rojtos szélü, ága meg a rügye legalább kezdetben szőrös, levele többé-kevésbbé kerekded, himje 4, 8, ritkán 15. Ide tartozik az ezüstös Ny. (Populus alba L., fehér jegenye vagy fehér Ny.), egész 30 m., Közép- és Észak-Ázsiából ered, de most egész Európában, viz mellett hazánkban is gyakori. Gyakran bokornemü marad, ilyenkor nem virágzik; megnőve egész 2 m.-nyi átmérősre megvastagodik. Levele szivalaku, a visszája ezüstfehérségü, fogas, egész karéjos, de a felnőtt fa levele kétféle, t. i. még kerekded v. tojásdad, levele is van, s a visszája szürkés, de nem ezüstös. A rezgő vagy remegő Ny. P. tremula L.) 20-25 m. magas, átmérője 45-60 dm. Számos gyökérága messzire és laposan terjeszkedik, koronája berzedt. Kérge soká sima marad, zöldes szürke, vén korában apróra hasadozik, rügye kopasz, de többé-kevésbbé ragadós. Levele kerekded, kanyargatva tompafogu, készen egészen kopasz és könnyen megmozdul és rezeg, «remeg, mint a nyárfalevél». Az óvilágban minden földön megterem, erdőgazdasági értéke mégis kevés, sőt az ültetvényben gaznak is tekintik. A P. canescens Sm. levele inkább a P. tremuláéhoz hasonlít, de a visszáján gyenge szürke molyha van, ezért az ezüstös meg a kopasz levelü rezgő Ny. fajvegyülékének tartják. - II. csoport. Aigairos Duby, kérge hasadozott, ága irhaszin, fénylő kopasz, rügye többnyire kissé ragadós, de egészen kopasz. Himje 15-20, néha csak 6-12. Ide tartozik a fekete Ny. (P. nigra L.), egész 25 m. vagy masasabb fa, átmérője csaknem 2 m. Gyökere részint mélyre hat, részint pedig vizszintesen terjeszkedik, koronája laza, vén korában erősen és mélyen meghasadozik. Levele ferde négyszögletü vagy deltaforma, kihegyezett, fürészelt. Európa és Ázsia fája, de É.-Amerikában is elvadult. Koronáját csonkítani lehet, mint a fűzfáét, ezért nyárfűzfának is nevezik. Lombjával a kecskét meg a juhot etetik. Jó homokkötő. Bélyegére nézve egyezik vele a jegenye v. olasz Ny. avagy magyar pálmafa (P. Italica Moench, P. pyramidalis Roz.), l. Jegenyenyárfa. A kanadai Ny. (P. Canadensis Moench, P. monilifera Ait.) 30 m. magas, koronája hosszas, ága a paravonásoktól szögletes, rügye fakadásakor ragadós, levele ferde négyszögletü, fiatalon a széle pelyhes. Hazája É.-Amerika. A mult században került Franciaországba, innen hamar messzire elterjedt. Nagyon gyorsan nő, több haszna van mint a fekete Ny.-nak. - III. csoport. Tacamuhaca Spach. Ága meg a rügye ragadós, levele kerekded vagy hosszas, levélnyele hengerded, himje 20-30. E csoportbeli a balzsamos Ny. (P. balsamifera), É.-Amerikában, Szibériában és Khina É-i részén honos, 25 m. magas, koronája hosszas vagy tojásdad, hajtása hengerded vagy szögletes, barnapiros. Levele változatos: tojásdad vagy szivalaku, csúcsa hosszura nyulik, vagy a levele egész hosszas, fürészelt, a visszája fehéres, fiatalon többé-kevésbbé szőrös. Több fajtáját termesztik, azelőtt út mellé is ültették, de sok tőtagja miatt alkalmatlannak bizonyosodott. Valamennyi Ny. szabad, verőfényes homokot szeret, a földet általában nem válogatja, mindenütt megterem, de zárt erdőben csak a rezgő Ny. terem, a többi leginkább a ház körül nő; mint védő fa vagy villámhárító gazdasági értékü. A vidéket külsejökkel mindenesetre élénkítik, sőt még a homokra ültetett Ny.-nak is megvan a festői hatása, gyakran ugy alakul, hogy a belőle kifehérlő homok mintegy a kastély vagy majorság tetejét ábrázolja. Valamennyi faj gyors növésével minden más fát tulhalad, tehát masszájával pótolja, ami a tüzelő erejéből hiányzik. Ez körülbelül félakkora, mint a bükkfáé. Fája puha, likacsos, szabályszerüen hasad, könnyü, nem nagyon tartós, épületfának csakis száraz helyen célszerü. Használható azonban számos házi eszköznek, vályunak, teknőnek, könnyü ládának, hintókasnak, kocsideréknek, szórólapátnak, facipőnek stb. Tartós deszkát lehet belőle hasogatni, vasúti kocsik padlózatának nagyon keresik. Az esztergályos is feldolgozza (fakanál, ivópohár). A rezgő Ny. fáját újabban papiros-, szenét puskaporgyártáshoz is használják. A fekete Ny. kérgéből úszófát csinálnak, p. a halászhálóra, a fiatal levélből meg a kéregből zöld és sárga festék készül. Gyors növekedése miatt más növény óvására v. pedig nagyobb csoportok közepébe ültetni célszerü. A Ny. végre az orvosi növények sorába tartozik. Erős balzsamos illatu gyántás rügye (gemmae populi) officinalis, a balzsamos meg a fekete Ny.-ból pedig a Ny.-kenőcsöt (l. o.) készítik. A Ny. eredete Papóczy Imre feljegyzése szerint: Nijaarfa. V. ö. Knauz Nándor (Új Magyar Muzeum 1857 okt.) - L. még Arquebuse nyárfa.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is