Nyelvszokás

az a szokás, mely szerint valamely képzetet, gondolatot éppen ilyen s nem más formában fejezünk ki szóval vagy irásban. Uralkodó Ny. csak az irodalomra és csak bizonyos területekre szorítkozik; változik mind az egyes vidékek, mind ama szakok szerint, melyeknek szolgálatába a nyelv szegődik. Van tehát állandó Ny. bizonyos időben, rendeknél és osztályoknál, azonkivül még bizonyos iróknál is, sőt az egyes tudományok és iparágakhoz kötve van tudományos és technikus Ny. (műszók). Uralma alól menekülni nehéz, sőt lehetetlen dolog; innen van a következő közmondás: usus est tyrannus (a szokás zsarnok!). Ebből következik azonban az is, hogy hibás állapot, ha a Ny. valahol annyira fölülkerekedik, hogy még a helyes alakokat is képes kiszorítani. L. még Nyelvhelyesség.

Forrás: Pallas Nagylexikon