Nyelvtan

azon szabályoknak foglalatja és tudományos, rendszeres előadása, melyeken valamely nyelvnek beszélése és irása sarkallik. Az általános Ny. a nyelvnek lényegét és legszükségesebb föltételeit, szabályait állítja össze; mig a filozofiai, bölcseleti Ny. az általános tudománynak eredményeit egy rendszeres fogalomszerü egésszé alakítja; az összehasonlító Ny. különösen a rokon nyelveknek egymáshoz való viszonyát tárgyalja; a speciális Ny. egy bizonyos nyelvnek szabályait állítja föl; a történeti Ny. végre azt mutatja, hogy miképen fejlődött és idomult valamely népnek a nyelve bizonyos idő lefolyása alatt. A Ny. rendszerint 3 részben adja elő a körébe tartozó tárgyat: hangtan, szó-(jelentés- vagy alak-)tan és mondattan.

Forrás: Pallas Nagylexikon