Nyereményadó
behozatott az 1879. XLIX. t.-c. által. Ny. fizettetik: 1. az
állami számsorsjáték nyereményeitől, valamint a jótékony célra rendezett állami
sorsjátékok nyereményeitől; 2. a magánfelek által a pénzügyi hatóságok
engedélyével rendezett ingóságok kisorsolásánál az engedélyektől. Az adóláb: 1.
az állami számsorjáték betéteire eső nyeremények után a nyereményösszegnek
15%-a; 2. a jótékony célokra rendezett állami sorsjáték sorsjegyeire eső
nyeremények után a nyereményösszegnek 10%-a; 3. a kisorsolási engedélyek után a
játéktervben foglalt összegnek 10%-a. A Ny.-t fizetni köteles, tehát az
adóalany: a) a nyeremények után azoknak kifizetése alkalmával a betétjegy,
illetve sorsjegy átadója; b) a kisorsolási engedélyek után az engedély-okmány
átvétele előtt az engedélyt nyert fél. Ny. alá nem tartoznak: a) a nyertes fél
által fel nem vett nyeremények; b) jótékony célu állami sorsjátékoknak el nem
kelt sorsjegyeire eső nyeremények. A pénzügyminiszter felhatalmaztatott, hogy
mindazon esetekben, midőn a jótékony vagy közhasznu célokra rendezendő
kisorsolások engedélyezéseért, a lotto-monopolium iránt fennálló szabályok
értelmében járó játékdíjat, különös figyelmet érdemlő okokból mérsékli, v.
elengedi, a Ny.-t is ugyanazon arányban mérsékelhesse, illetve elengedhesse.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|