Nyiry
István, a matematika, később a fizika és filozofia tanára a
sárospataki ref. főiskolában, szül. Atányon (Heves) 1776 máj. 9., megh.
Sárospatakon 1838 aug. 27. Tanulmányait Sároslpatakon kezdte és Lőcsén végezte.
1798. a matematika rendkivüli, 1806. rendes tanára lett Sárospatakon. Az
akadémia 1831. választotta rendes tagjává. Főbb művei: Prima elementa matheseos
intensorum constructa (Kassa 1821); A számvetés tudományának kezdete
(Sárospatak 1822). azonkivül több filozofiai tartalmu mű: Conspectus
philosophiae empiricae Lockii, scepticai Hummi. criticae Kanii stb. (Sárospatak
1824); A halál philosophiája (. o. 1823). Azonkivül néhány kéziratban maradt
matematikai mű. V. ö. Életrajzát a magy. tud. akad. névkönyvében 1840-ről;
Ferenczy és Danielik, Magyar irók (I. köt.); Újabbkori Ismeretek Tára (5. köt.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|