Nyitrai káptalan

Alapítási éve bizonytalan. Sokan visszaviszik eredetét a IV. sz.-ba, újonalapítását Szt. Istvánnak tulajdonítják. Teny, hogy Kálmán király 1100. kelt törvénykönyvének 22. cikkelye a nyitrai egyházat prépostságinak nevezi s annak a tüzesvas- és forróviz-próbának gyakorolhatását megengedi. Nyitra püspököt nyervén, káptalana is természetesen székessé alakult át. Hiteles kiadványainak számos nyomai vannak a XIII. sz. elejétől fogva, kezdetbe azonban csak reá nyomott pecséttel. Tencséni Máté pusztításakor nagy károkat szenvedett; a nyitrai vár, székesegyház és káptalan teljesen leégetett és feldúlatott, ugy hogy a püspök és káptalan kára többre rúgott 2000 márkánál. Nagyobb pecsétjét 1271-ből Horvát István ismertette meg először. A káptalan jelenleg tiz kanonoki javadalmat számlál. V. ö. Jerney, A magyarországi káptalanok és konventek története (Magy. Tört. Tár II., Tud. Gyüjt. 1833. XI.) és Cherrier, A magyar egyház története.

Forrás: Pallas Nagylexikon