Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nyitvamagzó... ----

Magyar Magyar Német Német
Nyitvamagzó... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nyitvamagzók

(növ., ősmagvasak, Archispermae Strassburgernál, Gymonspermae, a. m. csupaszmagvuak, födetlen magvuak; nyitvatermők), a természetes rendszerben a virágzó növények fő csoportja, a zárvamagzók ellentéte, azoknak a növényeknek egyesítése, amelyeknek petéje nem zárt magrejtőben fejllődik, hanem vagy szabadon a tengelyen, vagy a termőlevél felszinén, vagy a tövében. Ekkor ezek mint pikkelyek, spirális ehlyzettel atoboz tengelyén, a tobozt (l. o.) alkotják. A himsejt termékenyülés előtt többsejtü, nem a bibére, hanem egyenest a peteszájra jut; a csiratömlőben a termékenyítés előtt képződik a magfehérje, ebben támadnak az archegoniumok (corpuscula), ebben ismét a petesejt. Archispermai (azaz ősmagvas növények) azt jelenti, hogy a geologiai ismeretek szerint ezek voltak a legelső nagvas növények földkerekségen. Csoportjai: a) a virágnak nincs leple: 1. a törzs ágatlan, a levél nagy és szárnyalt; kétszikü a. m. Cycadeae, pálmatobozosak; 2. a törzs elágazó, a levél többnyire tűalakú vagy apróss; két-vagy többszikü a. m. Coniferae, tobozosak; b) a virág leples, kétszikü a. m. Gneaceae. A Ny. a növényvilág kifejlődésében az edényes virágtalanok meg az igazi virágzó növények (zárvamagzók) kapcsolata. Nemzésük még jobban megegyezik amazokével, sőt még vegatativ szervezetükre nézve is van kapcsolatuk a kirptogamákkal. Végre az edényes virágtalanokkal való rokonságuk még azzal is nyilatkozik, hogy őskorbeli földrajzi elterjedésük is megegyező, s az ásatag edényes növények között ismerünk olyan alakokat, amelyek a Ny.-hoz hasonlóbbak, mint ma élő kriptogam rokonaikhoz. V. ö. Strassburger, Die Angiospermen und die Gymnospermen (Jena 1879).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is