Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
nyomásos ga... ----

Magyar Magyar Német Német
nyomásos ga... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

nyomásos gazdálkodás

A föld megművelésének módja a feudalizmusban. Kezdetben a jobbágyok a falu határának csak kisebb hányadát művelték meg, a nagyobbat ugaron hagyták és legelőnek használták, azaz pihentették. Amikor a szántóföld kimerült, az ugart fogták szántás alá (legelőváltó módszer). Az előrelépést a kétnyomásos rendszer kialakulása jelentette, amelyben a határ egyik felét legelőnek, a másikat szántóföldnek használták, s ezeket évente váltogatták. Az agrotechnika fejlődésének eredményeként a X-XI. sz.-ban kialakult a háromnyomásos gazdálkodás: a határt három részre osztották, egyik harmadát legelőnek használták, a második és harmadik harmadba pedig őszi, ill. tavaszi gabonát vetettek. Ebben a talajművelési rendszerben a jobbágyok csakis azonos dűlőkbe vethettek őszi, ill. tavaszi gabonát, mivel az ugart és a tarlót a falusiak közösen használták legeltetésre; a megművelt földek kímélésére a szántást, vetést és aratást mindenkinek azonos időben kellett elvégeznie (nyomáskényszer). A nyomásos gazdálkodásnak az ipari forradalom vetett véget, melynek nyomán a vetésforgó terjedt el.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is