Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
nyomaték emphasis
nyomaték moment
nyomaték momentum
nyomaték stress
nyomaték vigor
nyomaték vigour
nyomatéki m... intercept
nyomatékkal... pointedly
nyomatékos earnest
nyomatékos emphatic
nyomatékos stressful
nyomatékos vigorous
nyomatékos weighty
nyomatékosa... emphaticall...
nyomatékosa... urgently
nyomatékosa... vigorously
nyomatékosa... to solicit
nyomatékvál... torque conv...

Magyar Magyar Német Német
nyomaték Moment (s)
nyomaték (á... Nachdruck (...
nyomatékos ... eindringlic...
nyomatékos ... nachdrüklic...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Nyomaték

mekanikai és szilárdságtani alapfogalomí jelenti általában valamely erőnek, tömegnek (vagy bizonyos esetekben valamely területnek) szorzatát bizonyos hosszusággal v. hosszuságokkal. Többféle Ny.-ot különböztetünk meg, és pedig: 1. Elsőrendü, sztatikai vagy forgató Ny.-ot (M), amelyet akkor nyerünk, ha valamely erőt (tömeget v. területet) (E) annak egy bizonyos tengelytől mért távolságával (t) szorzunk (l. Emeltyü). Képlete M=E. t. 2. Másodrendü Ny.-ot, amely származik, ha az erőt két hosszusággal szorozzuk. Ha e két hosszuság egymással megegyezik, vagyis mind a kettő egyenlő az erőnek ugyanazon tengelytől mért távolságával, akkor a tehetetlenségi Ny.-ot (I) nyertük; képlete I=E.t2, vagyis valamely erőnek bizonyos tengelyre vonatkoztatott tehetetlenségi Ny.-a egyenlő ez erő sokszorozva annak a tengelytől mért távolsága négyzetével. Ha a két hosszuság különbözik, vagyis azok az erőnek két különböző tengelyre vonatkoztatott távolságai gyanánt jelentkeznek, akkor előáll a centrifugál Ny. (C); képlete C=t1.t2. 3. A másodrendü Ny.-ok analogiájára képezhetők magasabb rendü Ny.-ok is. A gyakorlati mekanikában és szerkezettanban azonban ezek alig szerepelnek s a másodrendü Ny.-ok közül is csak tehetetlenségi Ny.-nak van jelentősebb szerepe. Az elsőrendü Ny. ellenben, amelyet egy szóval Ny.-nak is szoktak nevezni, igen gyakori eleme a szilárdságtani problémáknak, ugy hogy alig van feladat, amelynek megoldásánál valamilyen alakban ne szerepelne. Legfontosabb szilárdságtani alkalmazása azon a tételen alapszik, hogy valamely tartó (l. o.) bármely keresztmetszetére ható külső erőknek (l. o.) egy bizonyos tengyelre vonatkoztatott Ny.-a (értve ez alatt a továbbiakban mindig a sztatikai Ny.-ot) egyenlő az illető keresztmetszetben kelekeztő belső erők ugyanazon tengelyre vonatkoztatott Ny.-ával. A tartóra ható külső erők (p. a hídszerkezetre ható súlyok) rendesen ismertek lévén, azoknak a választott tengelyre vonatkoztatott Ny.-ai kiszámíthatók vagy szerkeszthetők és összegezhetők; s azután ezen Ny.-i összegből a fent említett egyenlőség alapján a belső erők meghatározhatók. Ha a tartón mozgó terhelés (l. o.) vonul végig, akkor a vizsgált keresztmetszetre ható külső erők eme Ny.-a az átvonulás altt különböző értékeket vesz fel. Ez értékek maximumát nevezik az illető keresztmetszetre nézve legnagyobb Ny.-nak (l. Veszélyes terhelés), s a különböző keresztmetszetekre vonatkozó maximumok közti legnagyobbat az általán legnagyobb Ny.-nak. A legnagyobb és általán legnagyobb Ny.-ok meghatározása, tekintve, hogy belőlük a belső erők maximumaira s ezekből a tartórészek szükséges méreteire lehet következtetni (l. Méretezés), szerkezettani szempontból kiváló fontossággal bir s ennek megfelelőleg e problemákkal a grafosztatika (l. o.) behatóan foglalkozik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is