Nyugat-India

neve annak a szigetcsoportnak, mely DK-ról Ény-ra haljó ívalakban akét amerikai kontinens közé eső nagy beltengert K-felől nezárja. Ny. a következő öt csoportra oszlik: Nagy Antillák, Bahama-, Caicos- és Turks-szigetek, Virginia-szigetek, Kis Antillák, Szél alatti szigetek; területe 244,478 km² körülbelül 548 millió lak., melyből a Nagy Antillák 216,674 km² területére 434 millió lakos esik. Ny. geologiai alkatát és klimáját l. Antillák. Ny. faunájából a nyobbfajta emlősök teljesen hiányoznak; a denevérek öt sajátos faja honos, a rovarervőknek két neme, mig a rágcsálókat csakis itt előforduló néhány faj képviseli. Az emberektől tenyésztett házi állatok (ló, szarvasmarha, sertés, kutya, macsak, házi nyúl) egészen elvadultak, a patkány és egér pedig a cukornádtermő földek valóságos csapásai lettek. Madárvilága nagyon gazdag, s 203 képviselőjéből 177 eredeti tipus, 23 pedig a tropikus amerikai kontinensen is honos; nevezetesebb fajok a rigók, harkályok, tanagrák, gébicsek, kolibrik, papagájok stb., ellenben a tyúknak csak egyetlen faja van meg. A krokodilok és teknősbékák gyakoriak; 12 fajta kigyó, 20 fajta gyík és számos édesvizi halfaj tenyészik; különös jelenség a csigák (puhányállatok) nagy száma. Rovarvilága aránylag szegény, ellenben a körülfekvő tenger igen gazdag különböző halfajokban, melyeknek egynémelikye kizárólag csak itt fordul elő. Flórája tropikus zóna É-i részének leggazdagabb vidéke; rengeteg mahagoni, kékja (haematoxilon), királypálma (oreodoxa) erdők borítják Ny.-t, melynek különösen termékeny talaja nagyon alkalmas a cukor-, kávé-, dohány-, gyapot- stb. ültetvényekre. A négerek fő tápláléka a jam s a batáta, kevés búzát, de annál több kukoricát termelnek; a vanilia részin vadon terem, részint egyéb, K.-Indiából hozott fűszerekkel termelik. A kenyérfa Tahitiból került Jamaikára, a cukornádat a spanyolok hozták (XVI. sz.) a Kanári-szigetekről, a kávécserjét a hollandusok és franciák Arábiából.

A lakosságból (22 esik 1 km²-re) legfölebb csak 2 millió a fehér, ellenben több mint 3 millió a néger és a mulatt; ezek a legutóbbi időkig (az angol gyaramtokban 1838-ig, a spanyolokban 1866-ig) rabszolgák voltak, mig most munkabért kapnak, épp ugy, mint a K.-Indiából és Khinából ide hozott kulik (l. o.). A négerek romlott spanyol dialektust (a kreol nyelvet) beszélnek, mely az ottani uralkodó keverék-nép nyelve. Az európaiak közül legtöbb a spanyol, aztán az angol és a francia, akiken kivül még csekély számban németalföldiek, dánok, németek és svédek is vannak. Vallásra nagyobb részt katolikusok, egyes négerek és Haitai-sziget lakóinak kivételével, kik bálványimádók; az angol, hollandi és dán szigeteken több protestáns misszió és a methodisták társulata is működik a négerek közt. A lakosság fő foglalkozása a gyarmatáruk termelése, melyekkel egyszersmind kereskednek is; az ipar jelentéktelen s ebbeli szükségleteiket Európából és É.-Amerikából fedezik. - Politikai tekintetben, Haiti és Santo Domigo köztársaságok kivételével, az összes Ny.-i szigetek (Bahama, Kuba, Haiti és Portorico) Kolumbus már 1492-iki első útjában fölfedezte; nevüket onnan kapták, mert Kolumbus azt hitte, hogy India Ny-i partjaihoz ért. Az első teleptvényeket a spanyolok alapították Haiti szigetén, 1503. pedig megkezdődött egész Ny. felosztása az európaiak között; ennek eredménye volt, hogy a benszülött két törzs (a különböző nyelvet beszélő karibok és arrovakok) rabszolgává lett, majd a XV::. sz. elején teljesen kiveszett. De már a XVI. sz. második felében a jólét nagyon lehanyatlott Ny.-ban, mert a spanyolok zsarnoki gyarmatrendszere minden tevékenységet és önálló erőkifejtést megbénított. Veszélyes rákfene volt a gyarmatokbana flibustieri bandák garázdálkodása (1630 óta), kik valóságos rablóbirodalmakat alapítottak. Ny. csak akkor indult ismét nagyobb virágzásnak, midőn (a XVII. sz.-ban főleg a XVIII. sz. második fele óta) más európai államok is szereztek ott gyarmatokat; ezek az európai tengeri nagyhatalmak harcaiban sokszor gazdát cseréltek, s mostani felosztásuk a napoleoni háboruk után keletkezett.

Forrás: Pallas Nagylexikon