Nyugat-római Birodalom

A Római Birodalom történetének utolsó szakaszában létrejött állam. Közvetlen előzménye Nagy Konstantin császárnak (306-337) az az intézkedése volt, mellyel a birodalom székhelyét Rómából Konstantinápolyba helyezte át. I. Theodosius (379-395) cászár államvallássá tette a kereszténységet, s halálakor a birodalmat keleti és nyugati részre osztotta. Az ily módon létrejött Nyugat-római Birodalom történetét állandó és heves társ. harcok jellemezték, mivel az előrenyomuló barbár népekkel együtt - akik a Róma elleni harc döntő erejét alkották - a kizsákmányoltak osztályharca aláásta az állam ellenállóképességét. Az V. sz.-ban a gótok és a vandálok megismétlődő támadásai közepette Attila hunjait még visszaverték (Catalaunum, 451), de Romulus "Augustulus" császár meggyilkolásával (476) az Odoaker fejedelem vezette germánok véglegessé tették a Nyugat-római Birodalom bukását.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• állam
• colonus
• népvándorlás