Nyúlfélék
(lepopridae), a rágcsálók rendjének egyik családja, ahová
nyulánk testü, tömött szőrü, hosszu hátsó végtaggal ellátott, durványos
kulcscsontu, hasadt felső ajku emlősök tartoznak, melyeknél a felső metszőfogak
mögött még egy-egy fárulékos fog van, fogazatuk lehet i. 2/11 v. 0/0 m. 5/5
vagy 6/6. Mellső végtagjaik öt-, a hátsók négyujjuak. Szemük, orrkagylóik
nagyok, frakuk rövid vagy egészen hiányzik. Ausztráliát kivéve, az egész földön
elterjedvék, szabad földeken tartózkodnak, növényi részekkel táplálkoznak.
Húsuk és szőrös bőrük miatt egyes fajait nagyban vadásszák. Említendők a mezei
nyúl (Lepus timidus L.). Gömbolyded fejéna mozgatható fülkagylók fejénél sokkal
hosszabbak. Szemei kiállók, szempillái kurták, azért nem zárhatja be gészen és
azért nyitott szemmel alszik. Orrhegye fekete, háta épp olyan piszkos
barnaszürke, sötétebb pontokkal, mint az a rög, amelyben meghúzva magát, pihen.
Szine tehát jó védő. Hasa világosabb, fehérebb. Hossza 54, fejhossza 10,5,
fülkagylók hossza 13,5 és farkhossza 10 cm. Hazája Dél- és Közép-Európa,
valamint Nyugat-Ázsia. Magyarországban bokros ehlyeken, rónaságon nagyon
gyakori és ízletes húsáért különbözőképen, nagyban vadásszák. Igen szapora.
Évenkint négyszer fiadzik, egyszerre 2-3-at, melyeket 3-5 napig szoptat, azután
szabadjukra hagyja őket. 15 hónap alatt teljesen kifejlődik. A fiatal süldőnek
hivják. A havasi nyúl (L. variabilis Pall.) mely az Alpesek magas tájain s a
hideg égöv tartományaiban lakik, ritkán nálunk is a magas hegyeken,a Tátrában
előjön. Nyáron hasonló szinü, mint a mezei nyúl, télen azonban fehér lesz,
kivévén a fekete fülhegyeit. Valamivel kisebb a házi nyúl. A nyúlnak bőrét (l.
Bőr), valamint szőrét is használják az iparban (l. Nemez).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|