Nyúlhere
(növ., szapuka Diószegiéknél, Anthyllis L.), vitorlás
virágu, többnyári fű v. apró cserje, levele szárnyalt, virága ágtetőző gömbbé
szorul össze, kelyhe hasasan felfuvódik és maradandó. Fajai változatosak
(hazánkban 4), leginkább Európa közép és D-i tájain, Ázsia Ny-i és Afrika K-i
részén. Törzse az A. vulneraria L., de helyette hazánkban inkább a hasonló A.
polyphylla Kit., A tricolor Vuk. (Horvátország), az A. leitoricha Borb.
lesimuló szőrzettel és A. alpestin Kit. eltétés gyakoribb. Levele egyenetlenül
szárnyalt, a tetőző levélke jóval nagyobb. Virágzata piros, sárga v. fehéres,
néha háromszinü, rendesen párosan zárja a 1-3 dm. magas szár tetejét. Száraz
dombon, hegyen v. a homokon nő, jó takarmány, azelőtt összehúzó sajátságáért
sebet is gyógyítottak vele (herba anthyllidis), ezért vulneraria (a. m. sebfű).
Az A. vulnerariát vetik is. Füve sárgára fest, de mégsem annyira, mint a festő
rekettye, virágából pedig kék festéket vonhatni ki. A Ny. ama takarmánynövények
egyike, mely még száraz, silány, meszes talajokon is kielégítő termést ad.
Szénája növény szőrössége és kesernyés íze miatt nem elsőrendü takarmány ugyan,
mindazáltal különösena birka nagyon kedveli. Szénának ugy termelendő, mint a
vörös lóher, meszes talajon azonkivül birkalegelők alakjtására is nagyon
alkalmas. Más Ny.-faj, p. az Anth. barba jovis (l. Jupiterszakáll) stb. kedvelt
kerti virág.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|