Nyúltetem

a csánk hátsulsó felszinén elvő duzzanat. Oldalról tekintve a normális csánk hátulsó határvonala a sarokgumótól a bokaizületig egyenes, ha azonban a gumó alatt enyérnyire e vonal kifelé hajlik, akkor Ny. van jelen. Ilyen duzzanat észlelhető akkor, ha azon a helyen a bőr, a patapárta-hajlító ín megvastagodott vagy ha a patahajlító ín hüvelye erősebben táult. A Ny. leginkább a fonott és kardállásu csánkon szokott képződni akkor, ha az állat fiatal korban erőltető munkába kerül; továbbá károsan hat mindazon munka, melynéla hajltott helyzetben lévő csánk tulságosan nyujtatik, gyors megállás, ugrás; természetes, higy minél fejlettebb a far izomzata, annál erősebb nyujtásnak van a táulsó hosszu végtag kitéve. Néga Ny. képződik akkor, ha idült csánkízületi gyuladás átterjed a csánk hátulsó részletére. A betegség sántítást kivételesen okoz s ezen esetekben v. egyidejüleg csánkpók (l. o.) is van jelen v. heveny gyuladás van a szálas szövetében; ha a ló nem sántít, ugy a duzzanat csak az állat külsejét zavarja. A Ny.-es lovakat a tenyésztésből ki szokták zárni, mert a hiba mindig gyenge csánkra vall. Heveny gyuladás esetében a nyugalom mellett hideg borogatás, majd masszálás, Priesnitz-féle borogatás, végül csípős bedörzsölés és a tüzes vas haszhnálatos.

Forrás: Pallas Nagylexikon