Ó-katolicizmus
neve annak az egyházi mozgalomnak, amelyet a vatikáni
zsinaton (1870) kihirdetett csatlakozhatatlansági (l. o.) dogma ellenzői
támasztottak s az egyháztól elszakadva, magukat ó-katolikusoknak nevezték. A
mozgalom vezéreül Döllinger Ignác (l. o.) van elismerve, aki már a zsinat
megkezdése előtt fogott hozzá az infallibilitás elleni harchoz. A zsinat
tartama alatt számos röpirat an és hirlapi cikkben igyekezett a zsinati
ellenzéket befolyásolni; de midőn a dogmát a maga formájában kihirdették s a
zsinati ellenzék is alávetette magát a pápa tekintélyének, ugy ő, mint
pártfelei hozzáfogtak az egyházellenes mozgalom formális szervezéséhez. E
célból 1871 szept.megkezdették Münchenben a kongresszusok sorát, amelyeken
Döllingeren kívűl Schultze, Friedrich, Reinkens, Michelis s még néhányan vitték
a fő szerepet. A kat.egyházat szóval és iratokban megtámadták, hogy a régi
hitelvektől eltért; magukat az állam pártfogása alá helyezték; a kat.egyház
jogait maguk számára követelték s tervbe vették a többi felekezetekkel való
egyesülést. Schultze 1873.szervezeti szabályzatot irt a felekezet számára. Ezek
értelmében az egyes községek élén áll a püspök, akit a zsinat választ, amely
egyébiránt minden évben pünkösdkor tartandó. A püspök mellett van a 9 tagból,
világiak és papokból álló tanács. Ezek alapján Kölnben hamarosan zsinatot
tartottak, amelyen Reinkens József Hubertet püspökükké választották. A porosz
kormány a választást helyben hagyta s a püspöknek évi 16,000 márkát
utalványozott. A szervezeti szabványok szerint a zsinatokat, illetőleg a
kongresszusokat hiven megtartották, de a fegyelmi és a hittani téren meddő
vitákba keveredtek, ami természetesen többeket kijózanított s az elhagyott
egyházba visszatérített. Ezt a bomlást nem volt képes megakadályozni a
kormányok tüntető pártfogása, amelyben az egész vonalon részesítették s azért,
a milyen hirtelen volt az O. létrejötte, épp oly biztos volt lassu pusztulása.
Németországban 1878-ban 52,000-re ment az ó-katolikusok száma s 1882.már
35,000-re olvadt le. Azóta is egyre fogy a számuk. Leginkább Németországban és
Svájcban terjedtek el, Ausztriában kevésbé. 1896 márc. 4. Weber tanárt
választották meg Bonnban az ó-katolikusok új püspökének.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|