Ó-nád
(növ. Arundo L., Donax Beauv., Amphidonax Nees) a
pázsitfélék kórója, 6 faja a mediterrán vidéken, K.- Indiában, a maláj
szigettengeren és Madagaszkaron, Amerika melegebb vidékén és Új-Zélandon terem.
A pázsitfélék leghatalmasabbja, virágzata hosszu, kalászkája 7 virágú, a
tengelyen hosszu szőre van. Az Arundo Donax L. (olasz nád, hamisan spanyol nád,
fusola nád) Európa D-i, Afrika É-i részén, Transzkaukázusban s a Kapsi-tenger
Ny-i részén terem. 2-4 m magas, 2,5 cm vastag, Európában a legmagasabb
pázsitféle, levele 5-8 cm., széles, virágzata egész félméter hosszu, lilasárga
és ezüstfényü. Egész Olaszországban termesztik, szára kemény, a bambusznádéhoz
hasonló, kerítés, házfödés, kosár, fal belseje, oszlop, sétavessző,
fúvóhangszer stb. lesz belőle. A tengerparton a homokot is kötik vele. A régiek
nyílnak, irótollnak, mérővesszőnek stb. is használták. Iróvesszőnek kalem néven
a török még ma is használja. A régiek különben az arundo és kalamos alatt
többféle növényt értettek, de most alig lehet mind megállapítani, hogy a mai
nomenklatura szerint mi lehetett. A régi pásztorsíp a sípnádból való. Az Ó.-at
kertben különösen vizmedence mellé is ültetik, csinos a tarka levelü fajtája.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|