Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
obeliszk needle
obeliszk obelisk

Magyar Magyar Német Német
Obeliszk... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Obeliszk

(gör.) a geometriában bizonyos hasábszerü szögletes testnek a neve. Lapjai közül az alaplap (1. ábra ABCDE) és a fedőlap (A"B"C"D"E") két ugyanannyi oldalu sokszög, melyekben a megfelelő oldalak párhuzamosak, mig a többi lap (oldallapok) csupa trapéz.

[ÁBRA] 1. ábra., 2. ábra.

Lehetséges, hogy az alaplapnak vagy a fedőlapnak egyes oldalai pontokká zsugorodnak össze; ekkor a megfelelő oldallapok háromszögekké fajulnak. Igy a 2. ábrában az alaplap AB oldalának megfelelő oldal a fedőlapban az A" ponttá zsugorodott össze, ennek megfelelőleg az O. egyik lapját trapéz helyett az ABA" háromszög lakotja. Ha az alaplap és fedőlap egymáshoz hasonló vagy éppenséggel egybevágó, ugy az O.-ből csonka gúla (l. Gúla), illetőleg hasáb (l. o.) lesz; ha pedig a fedőlap egy ponttá zsugorodik össze, ugy az O.-ből gúla lesz. Az oly O.-et, melynek alapját és fedőlapját derékszögü négyszögek alkotják, pontonnak nevezik. Bármely O.-nek köbtartalma (V) a következő képlet szerint számíttatik:

[ÁBRA]

hol A és F az alap- és felőlapnak területét jelenti, m a magasság, vagyis e két lapnak egymástól való merőleges távolsága, végre K a középmetszet területe. E középmetszetet ugy nyerjük, hogy az O.-et egy oly síkkal metszük át, mely az alap és fedőlappal párhuzamos s tőlük egyenlő távolságra van.

O.-ek (lat. obelisci), négy oldalu, fölfelé keskenyedő és egy kis piramisban véződő emlékoszlopok, melyek a Közép-Egyiptom és Nubia közt fekvő területen nagy számmal fordulnak elő és eredetökre nézve felnyulnak egészen Kr. e. a XV. sz.-ba. Régi irók (Herodot, Szicilia Diodor és az idősbik Plinius) sokat láttak és adataikat a modern ásatások is megerősítik. Ezek szerint is a templomok és szent helyek közelében állottak, kétségkivül vallásos célokra szolgáltak, de egyúttal napórák mutatói is voltak. A leghiresebb O.-ek Heliopoliszban és tebában voltak (Felső-Egyiptom) és ezekből az idők folyamában 9 került Rómába, különösen Augustus, Caligula és Claudius császárok idejében. Augustus kettőt hozatott által; a szállításra használt hajót Ostiában sokáig mutogatták. Az egyik obeliszk a Campus Martiusra került és ez lett volna mutatója annak az óriás napórnak, melyhez Manilius Augustus császár parancsára nagyszerü előkészületeket tőn, de mely megmaradt puszta tervnek. Az obeliszkot felállították, de a középkorban a normannok ledöntötték és csak újabban állították fel ismét. A másik a Circus Maximusba került. Kr. u. 10. állították fel, de a barbár betörések alkalmával ezt is összetörték és csak a XVI. sz.-ban állították fel a Piazza del Popolón; három oldala sűrün tele van irva hieroglifekkel. Egy harmadik, mely Caligula altt a Circus Vaticanusban állott, a XVI. sz.-ban a Szent-Péter-temploma elé került. A legnagyobbat és legszebbet (Ramses királyét) II. Constantius állíttatta fel Kr. u. 357. a Circus Maximusban és miután a barbárok az V. sz.-ban ezt is felfordították volt, 1588. állították fel a Lateránban (azért lateráni, holott az előbbi vatikáni). E században is több szép O.-et hoztak által Európába, sőt egyet Amerikába is átvittek. Az egyiket régebben (1833) Lukszorból hozták Párisba (Place de la Concorde), ahol a kommün rohamát győzelmesen állotta ki; rajta van Ramses és Sesostris neve és 3 sor hieroglifirás. Kleopatra tűjét (Ramses király idejéből) Alexandriából Londonba szállították, egy másikat ugyancsak Alexandriából az Egyesült-Államokba.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is