Occupatio

(lat.) a. m. foglalás. A magánjogban tulajdonszerzési mód uratlan dolgok fölött. A nemzetközi jogban szerepet játszik a) mint az u. n. O. bellica; b) mint állami szervezeten kivül álló területeknek; c) mint partra vetett dolgoknak foglalása. Az elsőt a legrégibb lidőktől fogva jogszerü szerzési módnak tekintették. A modern korban mindinkább az a felfogás érvényesül, hogy a hadi foglalás, mint első sorban erőszak, s nem jogcselekmény, önmagában jogszerzés alapja nem lehet s bizonyos jogi mozzanat által való kiegészítést igényel. Ez a jogi mozzanat az átalakulásnak, az új állapotnak felimsert szüksége, amely v. a foglalást szentesítő békekötésben, v. a politikailag érdekelt népességnek a további ellentállás megszüntetésével s az új állapotnak elismerésével járó önkéntes meghódolásában nyer kifejezést. Ennek szükségszerü s nemzetközi jogilag nélkülözhetetlen kiegészítése az elbirtoklás (l. o.).

A második a nem államilag szervezett vad törzsek lakta vidékekre vonatkozik. Az államfenség megszerzéséhez a vidéknek valóságos birtokba vétele szükséges. A birtokba vétel akaratának kijelentése vagy idiglenes megszállás nem elegendő. Az Amerika felfedezésének idejébe eső tant, mely szerint a felfedezés jogszerü szerzési mód, s az új vidék azé, aki azt felfedezte és pedig azért, mert ő fedezte fel, a mai nemzetközi jog helyesnek el nem ismeri. A felfedezés tudományos s nem politikai tény. Jogot csak az államhatalomnak tényleges gyakorlása szülhet. Az uralomnak felképei, p. a nemzeti lobogónak kitűzése, a birtokba vétel szándékának nyilvánítása, de a birtokba vételt nem pótolhatja. A birtokba vétel az államhatalom által megbizott magánszemélyek által is történhetik. Ennek kiváló alakja a gyarmatosítás. A megbizást az utólagos jóváhagyás pótolhatja. A földterület a civilizáció szolgálatában áll, az államhatalom feladata a civilizáció terjesztése. Ez az apodiktikus igazság a gyarmatosításnak jogalapja. Ez bizonyítja a vad törzsek lakta vidékek birtokba vételének jogszerüségét, de egyúttal a gyarmatosítás körül gyakorlatilag követett eljárásnak, a vad törzsek elűzésének, birtokuktól megfosztásának, sőt kiirtásának jogtalanságát is. A foglalás jogmeállapítló tényéhez a valóságos birtokbavétel szükséges lévén, az államnak foglalási joga csak addig terjed, ameddig a vad vidéket tényleg birtokba venni s azon államhatalmát gyakorolni képes. A civilizáció terjesztésének állami feladata csa ekként teljesíthető. Több gyarmatosító állam között a jogviszony, jelesül a határszabályozás szerződésszerüleg történik. - A partra vetett áruk és a hajóroncsok (wrack), ha csak a tulajdonosok tulajdonjogukról kétségtelen módon le nem modottak, az O.-nak nem tárgyai. A partlakosok azonban a mentési költségek méltányos megtérítését igényelhetik.

Forrás: Pallas Nagylexikon