Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Oceánia... ----

Magyar Magyar Német Német
Oceánia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Oceánia

a Nagy-Oceán szigetvilága Ausztrália, a Molukki-, Filippi-, Japán-szigetek közt. Legészakibb sziget a Roca de Plata, legdélibb a Bishop and his Clark, legnyugatibb a Boh és legkeletibb a Sala y Gomez. Egész O. területe 1.257,150 km2. természetük szerint e szigetek magasak és alacsonyak. Az előbbiek csaknem mind vulkáni eredetüek, nagyobbára a szigetvilág Ausztrália felé eső részében vannak, termékeny talajuak; közéjük tartoznak a legnagyobbak (Új-Guinea, Új-Zéland). Az alacsonyak csaknem mind korállszigetek. Lakosaik természeti sajátságai, nyelve és szokásai szerint O.-t felosztják Melanziára, amely magában foglalja Új-Britanniát vagyis a Bismarck-szigeteket, a Salamon-, Santa-Cruz, Tukopia-, Új-Hebridák, Új-Kaledonia, Loyalty- és Fidsi-szigeteket; Polinéziára, amelynek részeia Tonga, Szamoa-, a kettő közt elszórt kisebb szigetek (Rotuma, Uvea, Hoorn stb.), Ellis-, Union vagy Tokelau, Fenix-, Manahiki-, Fannig-, Cook- v. Hervey-, Tubuai-, Társaság-, Pomotu-, Marquesas- és Sandwich-szigetek. Mikronéziára (Mariannák és a tőlük É-ra fekvő szigetek, Karolinák, palaos, Marshall- és Gilbert-szigetek). Új-Guineára és Új-Zélandra. O.-n az éghajlat Új-Zélandot kivéve mindenütt tropikus és ennek megfelelőleg a növényzet szintén. A Ny-i nagyobb szigetek közül több, de különösen Új-Kaledonia és a Fidsi-szigetek fajokban igen gazdagok. A szago-pálma csak a Ny-ir észen terem; a kókuszdió-pálma mindenütt otthonos és különösen a kisebb szigetek lakóira nézve nagyon fontos; terem még mindenfelé a kenyérfa (Artocarpus incisa L.), a jamgyökér (Dioscorea sativa) és a tarro (Colocasia). K-felé a növényzet, bár még midngi igen buja, fajokban már jóval szegényebb; Tahitin még több mint 500, a Husvét-szigeten azonban már alig él 20 faj. Jellemző még O. flórájára nézve, hogy midenütt nagy számmal találhatók; számosak még a pillangók is. A benszülöttek közül a Ny-iak sötétbőrüek s a pápua-fajhoz, a K-iek világosabb bőrüek s a maláji fajhoz tartoznak. Kevésbbé éles a különbség a mela-, pli- és mikronéziaiak közt. Jelenleg már csaknem egész O. az európaiak hatalmában van; a spanyolok már a XVI. sz.-ban szereztek itt maguknak birtokokat, őket követték a hollandok, az angolok, franciák és végül a németek. A fölfedezésekre vonaktozó irodalmat v. ö. Burney, A chronological history of the discoveries in the South Sea (5 kötet, London 1803-17).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is