O"Connor
1. Feargus Eduárd, ir agitátor és a chartismus úttörője,
szül. connorvilleban (Cork) 1796., meg. Londonban 1855 aug. 30. Ügyvéd volt,
midőn 1832. képviselőnek választották. A parlamentben kiméletlen bátorsággal,
merészséggel harcolt az elnyomott Irország érdekében, emiért ellenfelei 1835.
újjáválasztásának megsemmisítését kieszközölték. Erre O., aki O"Connell
mérsékelt politikájával különben sem tudott egyetérteni, Angliába költözött és
az angol chartismus lelkes apostolává lőn. Bejárván az országot, élénk
szinekkel ecsetelte a gyármunkások nyomoruságos helyzetét és a munkások részére
politikai jogokat követelt. az ő elnöklete alatt tartották meg 1838 aug. 6. a
birminghami chartista-gyülést is. Ezt követte a londoni nemzeti konvent,
melynek egy általános munkásfelkelést kellett előkészítenie. Ez a terv azonban
dugába dőlt, mert a munkások csak itt-ott fogtak fegyvertés midenütt véres fővel
visszaverettek; a chartisták fő csapata, mely valami 8000 emberből állott, 1839
nov. 4. Newport mellett tönkre veretett. Erre a kormány avezéreket elfogatta és
deportálásra itélte. O., akinek magában a felkelésben nem volt része, kikerülte
e sorsot és a chartismus leveretése után Irországba távozott, ahol 1843. a
repeal-mozgalomhoz csatlakozott. 1847. ismét bejutott a parlamentbe. A francia
februári forradalom alkalmából megin összehivott egy chartista konevntet s a
nép-charta érdekében hatalmas kérvényt nyujtott be 1848-ban a parlamenthoz,
mely azonban azt figyelemre sem méltatta. Végül egy kommunisztikus elvek
alapján szervezendő községet akart létesíteni, csakhogy a szükséges
pénzösszeget nem tudta előteremteni. Ezek a kudarcok annyira megtörték O. szevedélyes
lelkét, hogy elméje megzavarodott. 1852 jun. havában a tébolydába kellett őt
szállítani, ahonnan csak 10 nappal halála előtt szabadult ki. V. ö. O"Connor
Károly, The O"Connors of Connaught (Dublin 1891).
2. O. Tamás Power, irországi agitátor, szül. Athloneban
1848-ban. Eleinte hirlapirással foglalkozott és 1870. Londonba ment, ahol
különböző hirlapoknál működött. 1880 óta az alsóház tagja lévén, lelke volt az
ir pártnak, melynek érdekében körutat is tett Amerikába. Részt vett a landliga
(l. Land league és Irország IX., 699) alakításában, sőt 1883. az ir nemzeti
szövetésgnek elnöke lett. Az ir pártnak szakadása után az ant-parnellitákhoz
csatlakozott, hive volt a Gladstone által inaugurált Home-rule mozgalomnakés
ennek érdekében 1893. a Hyde-parkban óriási népgyüléstlétesített. Két lapot
alapított (The Star és The Sun) lapvezére volt. Stilus tekintetében kiváló
művei: Disraeli életrajza (1876) és a parnellita mozgalommal foglalkozó: The
Parnell Movement (1885).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|