Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Odessza... ----

Magyar Magyar Német Német
Odessza... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Odessza

járási székhely és kikötőváros Herzon (ettől 146 km.-nyire) orosz kormányzóságban, az É. sz. 46° 28" és a K. h. 30° 45" alatt, a 35 km2 területü O.-i öböl és vasút mellett, (1892) 345,000 lak., akik közt 21,697-en nem orosz alattvalók, 112,235 izraelita. Újabban néhány iparág benne nagy jelentőségüvé lett, ilyenek: a malomipar, amelyet 14 gőzmalom képvisel, köztük az egyik (1893) 800,000 rubel értékü lisztet exportál, a makaroni-, keményítő-, a pezsgőbor-, a sör-(4), az ásványviz- (10), a gyufa- (10), a gép- (6), tégla-, kötél-, dohány-, papir- és bőrgyártás, a cukorfinomjtás, a vasöntés (12 gyár), a kémiai ipar, jutaszövés és faggyukészítés. Iparánál azonban jelentékenyebb a kereskedelme; a kivitel fő cikkei: a liszt és gabona, első sorbana búza, továbbá épületfa, gyapju, olajos magvak, szesz, cukor, állatok és állati termékek; a bevitelé. te- pamut, gyarmatáruk, szén, gépek, kémiai és másféle eparcikkek. Kereskedelmi forgalma tőképen tengeri; ezért is kikötőjének építésére, javítására és kiegészítésére nagy összegeket fordítottak és fordítanak. Kikötője 140 ha.; egyes részei: a vesztegzárkikötő (23,2 ha.) a külföldi hajók részére; az új kikötő (18,1 ha.) a Platonov és új molo közt; a szénkikötő (13,4 ha.) az új és a hadi molo közt; a praktikus kikötő (17,4 ha.); a korona-kikötő (5,6 ha.) a hajógyárral és a petroleum-kikötő. Az egészet egy 1300 m. hosszu molo védi a hullámcsapások és gyáuötegek az ellenséges támadások ellen. A kulturális intézetek és iskolák közül a kiválóbbak: az u. n. új orosz egyetem, amelyet 1864. a Richelieu-liceumból alakítottak, fiziko-matematikai, jogi, nyelvészeti és 1894 óta orvosi fakultással, nagy könyvtárral (131,000 kötet), csillagvizsgálóval, muzeumokkal és labortoriumokkal, (1894) 75 decenssel és 399 hallgatóval; a papnevelő, a 2 kereskedelmi, továbbá ipar-, rajz- és zeneiskola; történelmi és régészeti, természettudományi, szépművészeti társulat, orvos-, jogász- és gyógyszerészegyesület; 3 szinház; bakteriologiai és Pasteur-intézet stb. O. a többi orosz várostól előnyösen különbözikés egészen euróaias külsejü. A belváros a tengerparton terüle el; körüle feküsznek a külvárosai: Dny-on a Moldavanka, Voronzovka és Melnici, Ny-on Tiraszpolszkaja Szasztava, É-on a Novoja Szlobodka és Peresszip. Fénypontja a városnak a Nikolaj-körút Richelieu herceg bronz emlékszobrával (1826-ból), amelyről 200 lépcső közvetetlenül a kikötőhöz vezet le. Ehhez csatlakoznak a város legszebb és legélénkebb utcái: a Deribasszovszkaja, riseljevszkaja, Jekaterinenszkaja stb. A fő terek: a Szobornaja, Voronzov herceg emlékével; a Katalin-tér, amelyen II. Katalin cár hatalmas szobra áll és a szinház-tér. A város parkjai: a Deribasszov-ert, a Sándor-kert, a Palais Royal ültetvényei, az új boulevard stb. A városháza előtt áll végre Puskin mellszobra. Számos temploma közül a legkiválóbb a Szbornaja vagyis a székesegyház 80 m. magas toronnyal. A profán épületek közül kiválnak a pompás város szinház (olasz renaissance-ízlésben) 1600 néző számára, a Voronzov-palota, az érseki palota, a városháza (duma), a nyilvános könyvtár görög ízlében, az egyetem stb. O. környékén a tengerpaton van Villa Langeron, Ki-, Közép- és Nagy-Fontan mindannyi tengeri fürdővel továbbá a sósviz-tartalmu Kujalnik, Chadsibej limanok szintén látogatott fürdőkkel. O.-t Chadisbej török vár helyén II. Katalin cárnő parancsára De Ribas admirális alapította 1794 szept. 2. Richelieu herceg, Langeron gróf és Voronzov herceg kormányzók alatt 1803-1853. gyorsan indult virágzásnak. 1817-59. szabad kikötő volt 1854. az angol-francia flotta sok kárt tett benne, 1877. a török hajók fogták ostromzár alá. V. ö. Kohanszkij, O. 100 év után (oroszul, Odessza 1894).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is