Odeum
(gör, odeion, franc. odéon, a. m. énekház),
hangversenyterem, aminőt Görögország virágzása korában egyenesen a zene
céljaira építettek s amelynek berendezése megfelelt a szinházénak is, de kisebb
arányokban. Az első O.-ot Perilles építtette Athénben, még pedig állítólag
olyan alakban, hogy hasonlítson Xerxes sátrához. Volt még Athénben egy másik,
körülbelül a legpompásabb, amely valaha épült: a Herodes Atticusé. DNy-ra
feküdt az akropolisztól, 8000 ember fért el benne és hosszanti átmérője, miként
az mai napig megfigyelhető, 284 láb volt. Athénen kivül volt még egy O.
Korintusban, melyet szintén Herodes Atticus építtetett, Patrasben (legpompásabb
az athéni után, hires Apollo-szoborral), egy-egy Szmirnában, Tralleszben és még
több vidéki, többnyire kis-ázsiai városban. Rómában az első O.-t Domitianus
alapította, a másodikat Trajanus. - Manapság O. v. Odéonon nagyobb olyan
helyiségeket értenek, melyek a zene, szinpad, tánc és általában a társas
mulatságok számára épülnek. Ezek közt kiválik a párisi Odéon-szinház.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|