Oecolampadius

János (Ökolampadius). Tulajdonképeni neve Hussgen (Haussgen a. m. házacska) volt, mig az általa később fölvett Hausschein (svácójci dialektusban: Husschyn a. m. házi világosság) csak visszafordítása a svájci reformációban, szül. Svábföldön Weinsbergen 1482., megh. Baselben 1531 nov. 23. Atyja jogi pályára szánta s ily irányban taníttatta Heidelbergában és Bolognában, de ő, erős hajlamának engedve, átlépett a teologia tanulására és pedig a heidelbergai egyetmen. Pap lett Weinsbergben, de ezen állásásról lamondott, hogy Reuchlintól Stuttgartban a görög s egy másik tudóstól a zsidó nyelvet tanulhassa. Baselbe neveztetvén ki papnak, Erasmusszal jött jó ismeretségbe, ki nagyra becsülvén klasszikus ismereteit, segítségül is vette őt az újszövetség általa rendezett kaidásában. 1516. Augsburgba ment át papnak s belépett egy kolostorba, de Luther iratai oly mély benyomást tettek reá, hogy elhagyta a kolostort s 1522-ben visszatérvén Baselbe, mint lelkész és teologiai tanár reformátori minőségben lépett föl. Vitázott a r. kat. teologusokkal Badenben 1526. és Berben 1528. Az úrvacsora felőli tanban mindinkább Zwingli nézetéhez közeledett s végre 1525. egy értekezésben irodalmilag is síkra szállott mellette, melyre a sváb papok Syngramma Svevicum c. iratban feleltek. 1529. Lutherrel vitázott a marburgi értekezleten. De Ritu Paschali és Epistola Canonicorum Indoctorum ad Eccium c. értekezése, illetőleg levele, a fentebb említett értekezés mellett a legkiválóbb irodalmi művei.

Forrás: Pallas Nagylexikon