Öhlenschläger
Ádám Gottlob, a dánoknak legnagyobb költője, szül.
Kopenhágában 1779 nov. 14., megh. u. o. 1850 jan. 20. Szinésznek készült, jogot
tanult, 1805. beutazta Európa legnagyobb részét. 1810 óta az esztetika tanára
volt a kopenhágai egyetemen, 1817-18. másodszor, 1844-45. harmadszor beutazta
Németországot, melynek irodalmi körére jelentékeny befolyást gyakorolt. Ezen
utain megismerkedett Goethevel, hosszabb időt töltött Coppetban Staël
asszonynál. Ö. korszakot alkotott hazájának irodalmában (jellemzését l. Dán
nyelv és irodalom alatt, V. köt. 24. old.). Munkássága sokoldaluság
tekintetében erősen emlékeztet Goethére. Főbb művei: a) Liraiak: Digte
(Kopenhága 1803); Frederiksberg (1817); Norgesreisen (1834); Fyensreisen
(1835). b) Epikai művek: Tors reise til Jotunheim; Langelandsreisen; Jesu
Kristi gientagne Liv i den aarlige Natur; Vaulundurs saga (2 köt., 1805); Helge
(románcok), 1814); Hrolf Krake (1829); és Örvarodds saga (1841); egy didaktikus
költemény (Digdekonsten) és a Regnar Lodbrog c. románc-ciklus (1849). c) Drámai
művek; Hakon Jare, Baldur hin gode, Palmatoke, Axel og Valborg (1805-10), Stärkodder
(1812), Hagbarth og signe (hasontárgyu Mihalovich Ödön [l. o.] magyar zeneköltő
egyik operájával), Fostbroedrene (1817), Erik og Abel (1820), Väringerne i
Miklagaard (szinműgyüjtemény 1827), Tordenskjolds s Dronning Margreta (1834),
Sokrates (1836); Dina, Armleth, Kjartan og Gudrun (1842-48) az ezeregyéj
alapján irt Aladdin és egy dramatizált idill: Den lille hyrdedreng (1818). Ö.
sokat irt németül is, e téren azonban inkább mint műfordító működött. Németre
fordította Holberg és Beskow (l. o.) műveit, azonkivül esztetikai előadásokat
irt Ewaldról (l. o., 1810-11) és Schillerről (1811-12). Összes műveinek
kritikai kiadása Liebenbergtől (32 köt., Kopenhága 1857-1862).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|