Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Oklevéltan... ----

Magyar Magyar Német Német
Oklevéltan... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Oklevéltan

(diplomatika), az oklevelek, diplomákról szóló tan. Megalapítója Mabillon János a De re diplomatica libri VI. (Lutetiae parisiorum 1681) megjelent munkájával, melyben a benediktinusok st.denisi levéltárának oklevelei mellett kel védelemre az azokat az Acta Sanctorum és illetve Papebroch Propylaeum antiquarium részéről ért támadások ellen. Mabillon ellen Germon Bertalan adta ki De veteribus regum Francorum diplomatibus etc.c. 1703.megjelent munkáját, melyre mabillon 1704.adta ki Librorum de re diplomatica Supplementum címü művét cáfolat gyanánt. Mabillon után 1702-ben Madox adta ki formulare Anglicanum ets.címü munkáját. Ezt követte Franciaországban 1708. Montfaucon Palaeographica Graeca-ja, Németországban pedig 1732.a Chronicon gotwicense I.kötete Bessel Gottfried tollából, mely a német császárok és királyok diplomatikáját tartalmazza. Ugyanezen tárggyal foglalkozik heumannak Commentarii de re diplomatica Imperatorum etc. 1745-53.és Commentarii de re diplomatica Imperatorum etc. 1745-53. és Coommentarii de re diplomatica Imperatorum etc. 1749-ben megjelent munkáiban. 1742.jelent meg az első latin tankönyv: Eckhardtól az Introductio in rem diplomaticam praecipue germanicam, 1748. pedig az első német nyelvü Einleitung zur teutschen Diplomatik. 1750-65-ig jelent meg a Nouveau traité de diplomatique Tassin s Toustain benediktinusok tollából, melyet 1759-1769. Adelung és Rudolf fordítottak le németre neues Lehrgebäude der Diplomatik címen. 1765.látott napvilágot Gaterer fő munkája Elementa Artis Diplomaticae universalis, I. köt. (a II. nem jelent meg), mely új rendszert hozott a diplomatikába. 1801-1802. jelent meg Schönemannak Versuch eines vollständigen Systems der allgemeinen, besonders älteren Diplomatik címen. 1765.látott napvilágot Gaterer fő munkája Elementa Artis Diplomaticae universalis, I. köt. (a II. nem jelent meg), mely új rendszert hozott a diplomatikába. 1801-1802.jelent meg Schönemannak Versuch eines vollständigen Systems der allgemeinen, besonder älteren Diplomatik c.munkája két kötetben, mely, miután az O.-t mint jogi diszciplinát tárgyalja, a diplomatikát új szempontokból veszi vizsgálat alá. 1802.jelent meg az olasz Fumagalli Delle istituzioni diplomatiche c.műve. Wailly 1838. Éléments de Paléographie c.két kötetes munkája is, címe dacára, inkább O., mint irástan. Általános diplomatikát adott újabb időben az olasz Paoli, kinek műveit németre lefordították, a francia Delisle, az angol Thompson E. M. és Bresslau, Handbuch der Urkundenlehre (I.köt. Lipcse 1889).

Újabban a diplomatikában fordulat állott be, amennyiben az általános diplomatika helyett a speciális diplomatikát kezdték művelni. Ezen iránynak legkiválóbb képviselője Sickel, az Acta regum et imperatorum Carolinorum. Die Urkunden der Karolinger (Bécs 1867) két kötetes művével. Hazánkban az O.története egybe van forrva ama két nagy polemiábal, mely II. Sylvester bullája és a pannonhalmi apátság alapító oklevelének hitelessége körül forgott. Az e kérdésekben megjelent, valamint az újabb magyar O.-i irodalmat l. Diplomatika alatt felsorolva.

Ami az O.-ban használt rendszereket illeti, a régibb munkák a külső és belső jelek szerint tárgyalták az oklevelek tanát: criteria internaewerna. Gatterer új osztályozást hozott be: 1. grafika (irástan); 2. semiotica diplomatica (diplomatikai jeltan); 3.formularia (diplomatikai irálytan, kapcsolatban kortannal). Schönemann szintén új rendszert alapított, sémája a következő: A) Theoretischer Theil. I. Aeussere Diplomatik: 1. Sprachkunde; 2. Schriftkunde. II. Innere Diplomatik: 1. Diplomatische Rechtslehre; 2. Theorie der Canzleyform der Urkunden. B) Praktischer Theil. I. Allgemeine praktische Diplomatik: Urkundenkritik. Legújabban Sickel ismét a criteria interna-externa rendszerhez tért vissza, internának véve mindazt, mit nyomtatásban vissza lehet adni, externának pedig azt, mi nyomtatásban vissza nem adható. Hazánkban Sickel rendzsere szerint Fejérpataky László műveli a diplomatikát. V.ö. Áldásy, A diplomatikai rendszerekről (Budapest 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is